11142. lajstromszámú szabadalom • Zár fölső világítású ablakok számára
Megjelent 1.81)8. évi május lió O-án. k3 Zár fölső világításit ablakok számára. WOLLPEBT GOTTLIEB LAKATOSMESTER AUGSBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 október hó 28-ika. Ezen zár. mely egyetlen zsinór segélyével nyitható és zárható, úgy egyenes, mint ívalakú ablakkeretekre alkalmazható. A zár egy készülékkel látható el. mely az ablakkeretet a zár kinyitása után, az ablaktoktól önműködően elnyomja, úgy hogy az ablak biztosan és könnyen nyílik. A mellékelt rajzokban ezen zár két kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrák a zárnak az ablakon való alkalmazását mutatják. A 3—8. ábrák a zár egyik kiviteli alakjának részletei. A 9 14. ábrák a másik kiviteli alakrészletei. mioa 15 18. ábrák az ablakkeretet az ablakoktól elnyomó készüléket tünteti föl. A 3. ábra a csukott és a 4. ábra a nyitott zárt tünteti föl. a midőn a zár tokjának födele el van távolítva. A h emeltyű a csap köiiil és a d emeltyű c csap körül tói og. A b és d emeltyűk alsó végét egyeSí lúgó, vagy esetleg egy közös e rúgó egymástól elnyomja, A d emeltyűre egy csap körül forgó rugalmas f orr van erősít\e, mely gr-nél a d emelyű kiugrásába ütközve, csakis lefelé forgatható. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett V zsinór a b emeltyű végére van erősítve. Ha ezen b zsinórt meghúzzuk, akkor ez a b emeltyűt a 4. ábra helyzetébe forgatja, amidőn annak b1 nyúlványa a d emeltyű f orrába ütközik és azt fölfelé szorítja. Minthogy azonban ezen f orr a d emeltyűn fölfelé nem forog, a d emeltyűt magával viszi, úgy hogy ez a 4. ábrában jelölt helyzetbe jut. Ez által a d emeltyű, mely a zár reteszét képezi, az ablaktok h kampójából kilép és így nyitva van. A 4. ábrában a d és b emeltyűk oly helyzetben vannak, midőn a b emeltyű b1 nyúlványa az / orr végére jutva, azt épen elhagyja, minek megtörténte után az e rúgó ezen b és d emelytűket azonnal a 3. ábra helyzetébe visszanyomja és pedig úgy, hogy a d emeltyű előbb fog ezen helyzetbe visszacsattanni és csak utána mozog a b emeltyű, melynek IA nyúlványa az f orron végig csúszik és azt oldalt nyomja (7. ábra), a mi az f orrnak ezen irányban való elforgathatósága folytán lehetséges. Ha a b emeltyű eredeti helyzetébe ismét teljesen vissza ment, akkor az f orrot annak rúgója is eredeti helyzetébe vissza nyomja, úgyhogy a b emeltyű 6* nyúlványa fölé kerül. 9 14'- ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a b emeltyű egy függélyes tengely körül forog; a d emeltyű f orra a d emel
