11135. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázfejelsztő készülék

fővezetéket az EL csap, a 1> vezetékeket a Dl csapok segélyével lehet elzárni. A carbidtartályokat alkalmas fémbádogból készült, áttört, két oldalt nyitott a csövek képezik. Mindegyik a tartály alul zárt, fölül ellenben nyitott b hengerben van elhelyezve, mely hangért egy alúl nyitott, de fölül zárt r haraug fogja körül. Ebije a c harangba a víz a B gyüjtörartályból áramlik be. mint­hogy azonban ez a harang az a carbidtar­­túlival közlekedik, a víz csak annyira emel­­kedhetik föl, mint azt az a tartályban és a c harangban uralkodó nyomás megengedi. A c harangnak egy d gázelvezető csöve van. mely a 1) csőbe torkollik. A b hengeren alkalmas magasságban egy O O O Ov7 bl bebocsájtó nyílás van alkalmazva (3. ábra). A b hengert legczélszerübben / ru­gók nyomják a c harangra (3. és 4. ábra) úgy, hogy a kettőt együtt lehessen kiemelni A b henger belső falán a b1 nyílásnak kor­­respondeáló b2 cső lehet alkalmazva, mely egy sor bz furattal van ellátva és arra szol­gál. hogy a víz ne közvetlenül jusson a carbidhoz, hanem alúlról és először a cső fenekén levő carbidot bontsa, mikor a fölül levő darabok a fejlődött acetylengáz szárí­tására szolgálnak. A b1 nyílások a külön­böző fejlesztőkön különböző magasságban vaunak alkalmazva, úgy, hogy az egyes fej­lesztők egymás után jönnek működésbe. Czélszerü, ha a B víztartályban a víz­állás a c harangnál magasabb, minthogy a fejlesztő újból való töltésénél az összes fej­lődött acetylent el kell távolítani, tehát az adott esetben csak annyi acetylen veszhet el, a mennyi az elvezető csőben volt. A készülék működés-módja a következő: Az aeetylenfejlődés megkezdődése előtt a carbidtartályok oly módon úsznak, hogy a víz a legalacsonyabb b1 nyílást sem éri el. Ha az E és Dl csapatokat nyitjuk, a carbidtartályok a G gazométerrel kapcsol­tatnak. ekkor a nyomás kiegyenlítődik és a carbidtartályok annyira lesülyednek, hogy a víz a legalacsonyabb b1 furatot eléri, tehát av. első (a rajzlapon nem. ábrázolt) carbid­tartályba víz áramlik be és az acetylenfej­­lődés megkezdődik. Ha a gáznyomás nő, a carbidtartály annyira fölemelkedik, hogy a vízbeömlés teljesen elzárassék, ha ellenben a nyomás csökken, a tartályba ismét víz folyik be. Míg az első carbidtartály működik, a többi carbidtartály működésbe nem jöhet, minthogy a gazométer a nyomást oly mó­don egyenlíti ki, hogy azok a carbidtartá­lyok, melyek beömlő nyílása az elsőénél magasabban fekszenek, annyira, hogy a víz a bL nyíláson beáramolhasson, le nem sü­llyedhetnek. Ha az első carbidtartály kimerült úgy, hogy további gázfejlődés föl nem lép, az összes carbidtartályok annyira lesülyednek, hogy a következő tartályok jöjjenek műkö­désbe. A G gazométerben uralkodó nyomást a A” nyomásszabályozó segélyével lehet vál­toztatni. Ha a nyomást nagyobbítjuk, a car­­bidtartályokat működésen lciviil helyezhetjük, ha kisebbítjük, működésbe hozhatjuk. A nyomásszabályozó a gép automatikus üze­ménél a nyomásingadozások kiegyenlítésére szolgál. Szabadalmi igények. 1. Acetylengázfejlesztő, jellemezve egy fej­lesztő, egy nyomáslétesítő és egy nyo­másszabályozó oly módon való kombiná­lása által, hogy a fejlesztő a nyomás csökkentésével működésbe hozassák, a nyomás nagyobbodásánál pedig működé­sen kívül helyeztessék. 2. Az 1. alatt védett acetylengázfejlesztőnél egy közös B víztartályban úszó a carbid­tartályok alkalmazása, melyek a G nyo­máslétesítővel oly módon vaunak kap­csolva, hogy nyomáscsökkenésnél műkö­désbe hozassanak, nyomás növekedésnél pedig működésen kívül helyeztessenek, mely szerkezetnél a b2 vízbevezető nyí­lások legczélszerübben különböző ma­gasságban vannak elhelyezve úgy, hogy a carbidtartályok bizonyos sorrendben lépjenek működésbe. (1 rajzlap melléklettel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom