11108. lajstromszámú szabadalom • Újítások vanádiumot tartalmazó zirkonoxidból, illetve thoroxydból álló izzótestek előállításában

alacsonyabb fokú oxydok összeolvadása által a fluktuáló hőben állandóan megmaradó, azaz sem nem redukálódó, sem magasabbra nem oxydáló. komplex vanadiumoxygén vegyiiletek képződnek. Előbb csak pontnagyságú barnás foltok állanak elő, melyek számra nézve gyorsan szaporodnak, úgy hogy végre az anyag ott, a hol a Bunsen-féle láng reá hat, a bronz színét veszi föl, a minek beálltával az izzótest, mint fényforrás értékéből sokat veszített. Föltaláló már most számos kísérlet alapján azt tapasztalta, hogy ezen hatástalan vanadium-oxygén vegyöleteknek képződését, mely vegyületeket föltatáló komplex oxydvegyiileteknek tart. alkali- és földalkalioxyd hozzáadagolása által meggátolhatjuk, mivel ezen alkali- és földalkalioxyd a magasabb vanadiumoxydokkal oly vegyületeket képeznek. melyek sabilon maradó, közbenső vegyiiletek képződése nélkül redukálódhatnak és levegővel érintkezve ismét regenerálódhatnak. Az alkalioxydok gyakorlatilag értéktelenek. mivel azok az anyagból gyorsan elillanak. a nem illó földalkalioxydok (calciumoxyd. strontiumoxyd, bariumoxyd) ellenben a jelen találmányt gyakorlatilag fogauatosítharóvá teszik. Feltaláló azt tapasztalta. miszerint nem közömbös, hogy mily módon történik a földalkalioxydok adagolása. Az adagolásnak ugyanis úgy kell történnie. hogy az alkalioxyd és a zii'konoxyd. illetőleg thoroxyd között vegyi egvesiilés létesüljön. Ha egyesülés nem áll be. akkor összefüggő anyagot nem nyerünk, sőt a képződött ízzótest már kis rázkódásoknál is laza. homokos, porrá hull szét: ha ellenben vegyi egyesülés jött létre, akkor mindenképpen kielégítő struktúrájú anyagot nyerünk, mely harisnya alakjában még némi ruganyossággal is bír.

Ezen egyesülés létesítésére föltaláló már most a következő módszereket javasolja.

1. A kívánt vanadíuin-tartalominal az említett módon ellátott vizes zirkonnitrát-. illetőleg thornitrát - oldatba részletenként es len varás közben az illető földalkalioxdot adagoljuk, mi által földalkali nitrát képződik. míg a metazirkonsav (metazirkonhydrát).

illetőleg a metathorsav (metathorhydrat) lecsapódik. mely azonban újból föloldódik és a visszamaradt zirkonnitráttal, illetőleg thornitráttal bázikus sót képez. Az ezen oldattal impragnált harisnyának vagy a bepárlás által nyert száraz résznek izzításánál a metazirkonsav (metathorsav) vísszaoldása által, a zirkon-sóba jutott hydrát, a sav elillanása után szabaddá levő zirkonoxíd, illetőleg thoroxyd és a földalkalioxid között az egyesülést közvetíti.

ügy is eljárhatunk, hogy a zirkonnitrát-. illetőleg thornitrát-oldathoz a földalkalit szintén nitrát alakjában adagoljuk és ehhez amrnoniákot, analint vagy valamely szerves bázist adunk: ekkor szintén visszaoldodó metazirkonhidrát, illetőleg metathornitrát csapódik le. Ha a metazirkonhidrát képeztetését elmulasztjuk és egyszerűen a két nitrát keverékét használjuk a harisnyák itatására, illetőleg száraz anyaggá pároljuk, akkor az izzásnál az összes zirkon-, illetőleg thortartalom dioxyd alakjában szabaddá lesz. mely azután a földalkalioxyddal többé nem egyesülhet: ennélfogva oly izzótestet nyerünk, mely magában véve a legerősebb kiizítás után is már gyönge rázkódásoknál honiokszerű porrá hull szét. Lehetne a metaz’.rkonhydrátnak. illetőleg metathorhydrátnak képződését még akként is elősegíteni, hogy a zirkonliydrát-, illetőleg thorhydrát- és földalkalinitrát-oldat keveréket zirkon (tlior) karbonáttal vág}- formiáttal kezeljük; ez azonban nem ajánlatos. Gyakorlatilag értéktelen azon mód is, mely sze■rint frissen lecsapott zirkonhydrátot, illetőleg thorhydrátot adagolunk a két nitrátot tartalmazó oldathoz, mivel ez utóbbi hydrátnak jelentékeny mechanikus víztartalma által erős hígítást szenvedne, és a fölös víznek eltávolítása csak 40°-nál eszközölt gondos bepárlás által történhetik, mivel ‘íO°-on fölüli hevítés az előbb tiszta oldatot conguálja.

2. A kívánt százalékos vizes vanadiumoldatban a földalkalit nátrit alakjában föloldjuk, ezen oldatot azután valamely zirkonoxidchloridnak vizes oldatával, illetőleg a megfelelő thorvegyülettel kezeljük (föl-