11085. lajstromszámú szabadalom • Üreges idomított kerekkövek (vázkövek), valamint azok alkalmazása különböző építményekhez

köttetnek a falazatba, mely kötés aránylag gyönge, addig a keretkövek alkalmazása mellett a szerkezeti részek teljesen körül vannak övezve, minden oldalukkal kötve vannak és így a kötés teljes és tökéletes. Ebből következik, hogy ezen keretkövekből készült favázas épület nagyobb hordképességű, mint az eddig ismert ilynemű építmény, mert az oszlopok, tartók és feszítők által képzett mezői nem pusztán egyszerű töltőanyaggal, hanem hordképes falakkal lesznek kitöltve, melyeknek szilárdsága a falakkal elmozdítliatlanul és föloldhatatlanul összekötött szerkezeti részek által biztosítva van. Míg eddig ilyen favázas építést csak gyári, ideiglenes jellegű épületek és ritkán emeletes házak építésére alkalmazhattuk, ilyen keretkövekkel való vas- vagy favázas építést bármilyen építmények, sőt többemeletes lakóházak építésére is alkalmazhatjuk. Azon esetben, ha a vázszerkezet fából készíthető — a faoszlopok, tartók és feszítők az üregekben helyeztetvék el, a levegő által folyton érintetnek és így tartósságuk nagyobb, mintha be lennének falazva. Ezen keretkő-falak magukban véve a szükséges hordképességgel bírnak, a faszerkezet tehermentesíttetik, ez tehát kisebb mérettel alkalmazható és így olcsóbban állítható elő. Többemeletes házak építésénél, melyek egyúttal lakóházak gyanánt szolgálnak, a vasvázas szerkezetek előnyösebbek. Ezek tervezésénél elv gyanánt fölállítandó és szigorúan betartandó, hogy a vasszerkezetnek csak saját súlyát kell hordania és így föladata csakis az, hogy a magas falak stabilitását biztosítsa, mi mellett a falaknak a saját súlyuk és minden többi megterhelés hordására vannak hivatva. Ezen elv alapján kell az összes számítást megejteni. E mellett azon előny jelentkezik, hogy a vasszerkezetek egyszerű hengerelt I vagy TJ keresztszelvényű vastartókból állíthatók elő és hogy a falak számára olyan méreteket eredményeznek, hogy az első emelettől fölfelé minden fal számára csak egy vagy két vázkőtipus szükségeltetik. A mi a keretkövek alakját illeti, a vasvagy favázas építésnél leginkább alkalmasak a 22., 23. és 24. ábrákban bemutatott H. L és T-alakú kövek, mivel ezeket kitűnően és előzetesen fölállított épületvázhoz, illetve annak alkatrészeihez alkalmazni lehet. A 3. és 4. lapon a vázas építmény egyes szerkezeti részei vastartókkal vannak gondolva, még pedig 1 tartók az oszlopok és vízszintesen fekvő tartók számára és U vasak az átlós irányú feszítők számára. Ezen szerkezeti részek bizonyos esetekben fából is lehetnek, mint ez már előbb említtetett. Ezen lapokon a falazat és szerkezet közötti összeköttetés az előbb említett különleges kövek alkalmazásával van kitüntetve és pedig : a 20. ábrában egy oszlop H kövekkel és a 27. ábrában egy oszlop L kövekkel és a 28. ábrában egy oszlop T kövekkel van körülövezve. A 29. ábrában a H kövekkel való kötés elrendezése van bemutatva és pedig azon esetben, midőn az oszlop két fal keresztezésében áll. Ezen kötést a kövek megfelelő megmunkálása mellett T vagy L-alakú kövekből is elő lehet állítani. A 30. ábra ugyanezen megoldást azon esetben mutatja, ha a keresztező falak nem egyenlő vastagságúak. A 31. ábra az épületsarok kötését mutatja, illetve két egymáshoz közel álló oszlopnál ezen kérdés megoldását és pedig az ábra fölső része y falvastagságú fölsőbb emeleteknél, az ábra alsó része pedig x falvastagságú alsóbb emeleteknél, még pedig úgy képzelve, hogy az oszlopok egészen keresztülfutnak. A 32. ábra egy vízszintesen fekvő tartó befalazását mutatja azon esetben, midőn a tartó magassága a kő magasságával (z méretével) megegyezik. Ha a tartó z méretnél magasabb, úgy két sor félkövet rakunk melléje. Hogy a tartót teljesen beágyazhassuk, egy-két sorral mélyebben b vasbádogot helyezünk el A 33. ábra átlós irányban fekvő feszítő befalazását mutatja.