11070. lajstromszámú szabadalom • Széktámla hajlító gép

— 2 — korongokat hajtja, melyek az ezeken csúszó x y csigák segélyével a D I)x hajlító karok különleges mozgását létesítik. A z* fogaskerék által hajtott C C1 koron­gok segélyével a tulajdonképeni munka­darabot és az E formát rögzítjük. A 10. ábrán látható, fazonált rúd hajlítása az E hajlító formában oly módon történik, hogy egy alkalmas készülék segélyével elő­ször a széktámla fölső részét hajlítjuk­azután pedig a I) Dx hajlító karok közvetí­tésével az i i1 hajlító pofák segélyével a széktámlának a lábakat képező részeit haj­lítjuk meg. Az első sorban említett készülék egy különleges módon szerkesztett d láncz­ból áll, továbbá az e e1 szánokhoz általános csuklók segélyével kapcsolt c c1 rudakból. A d láncz segélyével kapcsolt c c1 rúdak mozgatására az a ax feszítők szolgálnak, melyek a b b1 vezetékijen vannak vezetve (4. ábra). A b b1 vezetékek mereven vannak a B Bx segédállványokkal kapcsolva. Az aax feszítők általános csuklókkal ellátott a és ax b rudakból állanak, melyekben az ab ax b rúgók hatása alatt álló ac és ax c csúsztató darabok vannak elhelyezve. Ezek a feszítők a c c1 rudakkal az ac ax c csúsztató pofák­nál csuklósan vannak kapcsolva. (Lásd a 4. ábrát.) Az f fl csúsztató síneken levő e ex szánok mozgását az F szánokon levő g gx rudak befolyásolják. Az A Ax főállványon egy l kapcsolósínre a két állvány között egy lx csapágybak van szerelve (1., 2., 5. és 6. ábra), melybe az m forgattyú vau ágyalva, ennek forgattyú­csapján n csiga van, míg a végén p kilin­cset alkalmaztunk, mely az F szánnal kap­csolt q fogasrúdba fogódzik. Mint az az 5. és 6. ábrából kitűnik, C C1 korongokon egy-egy t sín van megerősítve, melyek a C Cx korongok forgásánál az n csigákra ütköznek, mi által a p kilincsek ki­kapcsoltatnak és igy az F szán a korongok­kal együtt mozoghat. Hogy az F szánt a korongokon rögzíthes­sük, az ezekkel kapcsolt n csapágybakokon v kilincsek vannak alkalmazva. Az utóbbiak a szánon megerősített q fogasrúdba fogód­zanak, melyek szabad végükön egy sor ki­linccsel vannak ellátva és így ellenkilincset képeznek. A p kilincsek kikapcsolása abban a pilla- * natban történik, melyben a támla fölső részét meghajlítottuk, tehát ha a d láncz tökélete­sen a széktámlára feküdt, mint az a 4. áb­rán látható. Ebben a pillanatban a v kilin­csek, melyek a C Cx korongoknak a nyíl értelmében (1. ábra) való forgása közben a p kilincsekből távolodnak, a q fogasrúd sza­bad végébe fogódzanak és így az F szánt helyzetében rögzítik (4. ábra). A C Cx korongok visszafelé való forgásá­nál mert ezek a korongok csak egy bizo­nyos szöggel fordulnak el, a v kilincsek melyek az F szánt rögzítik, annak követ­keztében, hogy a rugós vx vx toldatai a gép A A1 főállványán alkalmazott v2 v2 iitköző­peczkekbe ütköznek, abban a pillanatban kapcsoltatnak ki, melyben a t sín az n csi­gát elhagyja, tehát a p kilincs ismét műkö­désbe jön. A C Cx korongok további mozgásánál a v kilincsek a p kilincsekhez közelednek. Ag. 1. ábrán látható helyzetben a korongok közel a végállásban vannak, melyből a nyíl irányában indulnak mozgásnak, mint az 1. ábrán az s forgattyúkorong helyzetéből is kitűnik. A széktámlának a lábakat képező részeit hajlító készülék a h csapokon és a w* ten­gelyei (1. és 2. ábra) ágyalt D Bx hajlító karokból állanak, melyeket az o ox excen­terkorongok az x y csigák segélyével meg­felelő mozgásnak indítanak. A karok másik végén i ix pofák vannak alkalmazva, melyek­segélyével a támlát az E formába lehet nyomni. Az i ix pofák a függélyes k tengely körül forgathatók és hogy könnyebben forog­janak, a tengely fölső végét golyós csap­ágyba ágyaltuk. A k1 rugótokban alkalma­zott A:2 rúgó a k tengelyeket és evvel az i ix pofákat forgatni törekszenek, míg a ks rúgó a pofákat a munka befejeztével a kezdeti állásukba vissza viszi, mely helyzetben a &4 kiugrás a kar kB bütykére fekszik. A pofák i2 is tengelyein <4 i6 gummiütkö­zők alkalmazhatók, melyek lehetővé teszik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom