11041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya előállítására

Megjelent 1 <HÍ)8. évi április hó 23-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 11041. szára. X I'- OSZTÁLY. Eljárás műtrágya előállítására. I)R

WOLTERS VILMOS BÖLCSÉSZ BOROWITSCHIBEN (OROSZORSZÁG) EZ IDŐ SZERINT DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 szeptember hó 15-ike. A találmány tárgya eljárás bizonyos trágya gyanánt használható anyagoknak oly alakba való átvitelére, melyben azok a növény táplálására a legalkalmasabbak. Ezekhez az anyagokhoz tartoznak a tetszőleges alakban (pl. esontliszt alakjában) levő foszforitok, az alkalifémek sói (sulfátok) az alkaliföldfémek sói (sulfátok és karbonátok, melyekből csak czitrátban, vagy részben czitrátban, részben vízben is oldható vegyületeket kell előállítani, mely vegyületek a növény táplálására növényfiziológiai ismereteink szerint a legelőnyösebbek. 1. Foszforitoknál ezeket az alkaliföldfémek és alkalifémek silikátjaival kell összeolvasztani. Az erre a czélra használt alkalisilikát üvegdarabok alakjában alkalmazható, de oly silikátok is használhatók, melyek előállítására a stassfurti bányákból származó kálisókat használtuk. Az alkaliföldfémek silikátjai a foszforitokat jóval nehezebben tárják föl, mint ha azokat az alkaliföldfémek silikátjaival keverve alkalmazzuk. Az alkaliföldfémek silikátjaival a föltárás csak foszforsav veszteségekkel végezhetők. A foszforkovasav kettős silikátjai, melyekben a mindkét csoportba tartozó bázisok előfordulnak, könnyebben olvaszthatok meg és állíthatók elő, mint azok, melyeknél a bázist az alkaliföldfémek képezik. Nagymérvű foszforsavveszteségek nélkül csak a czitrátokban való oldhatóság tökéletesen csak akkor érhető el, ha a két csoportba tartozó alkaliát egyidejűleg alkalmazzuk. Az alkaliák keverési viszonya főleg a foszforit természetétől függ. Sok foszfort tartalmazó foszforitnál a viszony akkor a legkedvezőbb, ha 100 rész foszforitra mintegy 60 rész a lkai i föld fémsilikátot és 30 rész alkalisilikátot alkalmazunk. Ha nátriumsilikát helyett kalisilikátot használunk, mint pl. a stassfurti sók földolgozásánál, az alkalisilikát-tartalom nagyobbítható, kis ingadozások lényeges befolyást nem gyakorolnak. A kovasav mennyisége csak akkor csökkentendő, ha a magnéziatartalom nagy. Üveg használatánál a kovasav és bázisok viszonyát szénsavas-mész hozzáadásával lehet kedvezővé tenni. A csak czitrátban oldható vegyület csak magas hőfoknál keletkezik, nátriumsilikát alkalmazása esetében erős sárga-izzásnál, káliumsilikát alkalmazásánál pedig fehér-izzásnál, Nagyban való előállításnál Siemens-féle kemenczék alkalmazhatók, melyek fenekét a földolgozandó foszforsavtartalmú anyag képezi.