11040. lajstromszámú szabadalom • Készülék több ugyanazon vezetékbe kapcsolt távbeszélő állomás bármelyikének fölhívására
A mint az 5. ábrából látható, az első négy | S S3 (S's állomás midegyikében a két lí ll2 relais poralizálva és a kettős tekercseléssel bír. A tekercselés oly irányú, hogy az A vezetéken átmenő positiv áram maga az S állomásnak mindkét relaisjére akként hat, liogy ezek 13 horgonyaikat a 12 kontaktusok felé fektetik és a helyi áramkört a 10 és 11 pontokon zárják, mi által az S állomás csöngője működésbe hozatik. Ezen áram az S2 állomásban kontaktust nem létesít, <S8 -ban csak íí-nél. S4 -ben pedig csak 10-né\ záratik a vezeték. Az A vezetéken átmenő negatív áram csak az S2 állomáson eredményez jeladást, mivel a realisk csak ott működtetnek ily áram által. Ugyanígy vannak szerkesztve az <S'3 és >S'4 állomások relais-i is. a mennyiben azok positiv illetve negatív áramoknál működtetnek, ha azok csakis a B vezetéken mennek ke- ' resztül. Ha már most azon hatást vizsgáljak, melyet az S állomásra az »S6 állomásnak megfelelő áramkombináczió gyakorol, mely szerint az A vezetéken positiv áram megy keresztül, akkor azt látjuk, hogy az S állomás csöngője megszólalna, ha a B vezetéken nem menne ugyanily áram keresztül, mely az A vezetékbe kapcsolt R2 relais ellen hat, úgy, hogy tehát a helyi áramköi# il-nél nem fog záratni. A hol a rajzban a fővezetéknek a maga relais-jével való összeköttetését szakadozott vonallal rajzoljuk, azt akartuk jelölni, hogy az illető tekercs ugyanazon relais másik tekercsével ellenkező irányban van tekercselve. Világos tehát, hogy az első négy állomást az 5. ábrának megfelelő módon elrendezve, azok a maguk áramkombináczióinak, melyeknél az egyik fővezetékben áram kering, választhatóan megfelelnek és hogy a 2. ábrában föltüntetett 5 és 6 kombinácziónál, melyeknél a két fővezetéken • két ellenkező irányú áram megy keresztül, az S és S* állomások A'1 relaisjére gyakorolt hatás neutralizáltátik, úgy hogy ezek a helyi csöngettyü-áramkört csak iO-nél fogják zárni. A 7 és 8 kombinácziónál, melyeknél a két fővezetéken egyenlő arányú áram megy keresztül, az S S4 állomásokon az Ii relaisk hatása semmisíttetik meg, úgy, hogy ezen kombinácziók itt a helyi áramkört csak //nél fogják zárni. Az első négy állomáson tehát ezen kettős hatású, polarizált relais a csöngőnűíveket eléggé megvédik attól, hogy azon áram kombinácziók által működtessenek, melyek folytán a másik négy állomás csöngőműve megszólal, úgy hogy tehát a nyolcz állomás jeladói megválaszthatóan és függetlenül működtethetők. Ezen rendszernél lényeges föltétel, hogy a 3. ábrán föitüntetett sémában az első négy állomás neutrális relais-i a helyi áramkört íí-nél zárják, ha megfelelő fővezetékeik áramtalanok, hogy azonban a relaisk ezen helyi áramkört tetszőleges polaritású áramnál megszakítsák. A 7. ábrában látható elrendezésnél ezen föltételt kettős kontaktusokhal bíró poralizált relaisk alkalmazása által kielégítjük. A 6. ábra az íIyT relaisnek főalkatrészeit láttatja. Az .1/ elektromágnes polarizált fegyverzettel bír, mely egyik sarkán forgathatóan van ágyazva, míg másik sarka a magnak mágneses mezejében fekszik. A fix 20 ütköző a 21 áramzáró résszel bír, melyhez az r rúgó a 25 csap körül forgatható 22 kontaktusemeltyűt szorítja. A fegyverzetre erősített b kar //-nél az említett emeltyűvel 11-nél kontaktust képez. Ezen részek akként vannak beállítva, hogy az iVfegyverzetsark é3 az M elektromágnes magva közötti mágneses vonzás ugyan elég erős, hogy a b kar és a 22 emeltyű között, a kontaktust fönntartsa, de nem képes az ez utóbbi és a 21 áramzáró rész közötti kontaktust az r rúgó hatása ellen megszakítani. Ha már most az M elektromágnesen oly irányú áramot küldünk keresztül, mely az AT fegyverzetsarkkal szemben lévő magban az előbbivel ellenkező mágnességű sarkot létesít, akkor a vonzás erősbíttetik és a kontaktus Sí nél megszaldttatik, míg a fegyverzet, a mennyiben az áram ellenkező irányú, visszalöketik ós a c helyi áramkör megszakíttatik. Az ily relais ennélfogva a hozzá»
