11033. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés

Megjelent 1898. évi ájnilis hó 23-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 11033. szára. V/e/3. OSZTÁLY. Tüzelőberendezés. * M ARC0 TT Y FERE N CZ K E R ESKEDŐ BERLINBE N. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 5-ike. Hogy tüzelőberendezéseknél az égés raczionális legyen, fontos az, hogy a lánghíd közelében a tüzelőanyagból fejlődő gázokat ne vezessük közvetlenül a lánghíd fölött át, hanem először egy darabon hátrafelé, tehát a légáramlás fő irányával ellenkező irányban. Ennek következtében ezek a gázok is hoszszabb ideig maradnak a tüzelőtérben, tehát ax oxygénnel vagy levegővel bensőbben keverődnek és így a koromképződés meggátoltatik. A gázoknak ily vezetését többek között oly módon kisérlették meg, hogy a lánghídból a tüzelőtérbe gőz vagy légsugarakat fúvattak be, melyek a fűtőgázokat hátrafelé, tehát az adott esetben a tüzelőajtó felé hajtja, a tüzelőajtónál pedig egy másik fúvóka alkalmaztatik, mely a gázokat a lánghíd fölött hajtja át, hogy a gázok a gőz vagy légsugarak ejektorszerű hatása következtében kihajtatnak. Ily tüzelőberendezések közös hátránya az, hogy a fúvókák könnyen eltömődhetnek vagy kiéghetnek, mi az üzem szabályszerűségére káros befolyást gyakorol. A tüzelőberendezés, mely eme bejelentés tárgyát képezi, az utóbb jelzett berendezésektől annyiban tér el, hogy a lánghíd közelében keletkező gázok visszavezetésére egyetlen fúvórendszer szolgál, mely a tüzelőajtótól kiindulva a tüzelőanyag fölött oly módon halad el bizonyos magasságban, hogy a gőzfátyol mellső része ne haladjon el a lánghíd fölött, hanem a lánghídba ütközzék. A gőzsugarak ekkor nem hatnak ejektorszerűen, hanem ellenkezően, hátráltatjuk a fűtőgázok mozgását, a mennyiben alsó részükkel a lánghídat bizonyos tekintetben elzárjuk és meggátoljuk, hogy a rostélyon keletkező gázok a tüzelőteret a legrövidebb úton hagyjuk el. A csatolt rajzokon a tüzelés e kiviteli módozata az 1. és 2. ábrán van metszetben ábrázolva. a a rostély, b a lánghíd, c egy légfúvóka, mely oly módon van szerkesztve, hogy az abból kiinduló sugarak előre szélesedő sugárnyalábot képezzenek, mely a lánghídat egész hosszában érinti. Ennek következtében a lánghíd közelében keletkező gázok útja a föntebb jellemzett fog lenni, tehát az 1. és 2. ábrán látható nyilak irányában mozognak. A füstgázok ezen leírt vezetése az által érhető el, hogy a lánghídat, melyet a tüzelőajtótól kiinduló sugárnyaláb ér, nem függélyes, hanem lejtős fallal képezzük ki, úgy ez a lánghíd a rostély hátsó fölületét fal gyanánt födje le. A sugárnyaláb és a lánghíd együtt a következő hatást hozza létre.