10999. lajstromszámú szabadalom • Gyorsforgó eke

_ i __ E 7 vezető sín ugyanis nem vesz részt az ekedob forgásában, elfordulás ellen (csavar által) biztosítva, szilárdan van az E E ten­gelyre fölszerelve és ama része, mely a ké­sek vágási periódusa alatt jön működésbe (azaz a csiga vezetését eszközli), az eketest tengelyével konezentrikus körívben van meg­hajlítva, a mi által el van érve az, hogy a csiga, mely a sín ezen körívdarabja által vezettetik, az eketest forgási tengelyétől való távolát nem változtatja. A lapátok csukott állapota így a vágás tartama alatt biztosítva van. Ezen csukott állásban, minő a 3. ábrán látható, az alsó U' rugópár megfeszített állapotban van; en­nek rendeltetésére mindjárt rá fogok térni. A midőn a vágás munkája bevégződvén, a levágott földszelet a lapátokban foglal helyet; önsúlya és czentrifugál ereje foly­tán a lapátrendszer mindkettőjére (úgy az 1 mint az lL lapátföliiletre) a nyitódásnak megfelelő elfordulás értelmében nagy túl­súllyal gyakorol forgató hatást s ha most hirtelen megszüntetjük a p csiga vezetését a q sín által, tehát megszüntetjük az okot, mely a lapátok szokott helyzetét biztosí­totta, úgy a bennök foglalt földtömb egy­oldalú nagy túlnyomásának engedve, nyílni fognak a lapátok s mindkettő elfordul az m, illetőleg az n, forgási tengelyek körül a nyitódás értelmében, még pedig olyan tör­vényszerű gyorsulással, mely a földtömeg súlypontmozgásának felel meg. Mivel a lapátrendszer tömegviszonyai ak­ként vannak megállapítva, hogy a csukó­dásnak megfelelő elfordulás értelmében bír­nak aktiv forgató nyomatékkal, a nyitódás alkalmával a kicsapódó föld tömegének kel­lene azt a munkát szolgáltatnia, mely ezen ellentétes értelmű forgató nyomaték legyő­zésén kíviil még a lapátrendszer tömegé­nek gyorsítására szükségeltetik. Ez a körülmény bajt ugyan még nem képezne, mert hiszen az elég nagy sebes­séggel kiröpülő és nagy tömegű földtömb­nek eleven erejéből ez az aránylag csekély munka bőven kiadódnék, de egy más hát­ránnyal járna és ez az, hogy így nagyobb lévén a föld és lapátfölületek közötti nyo­más, a föld tapadása és így a szétszóródása is a kicsapódás alkalmával nagyobb mérvű lenne. Ennek a káros következménynek ki­küszöbölésére czéloztam azzal, hogy a csu­kódás folyamán megfeszített állapotba ho­zom a U' rugópárt, a melynek összehúzó­dási törekvése azután akként érvényesül, hogy maga végzi legalább is nagy részét ama munkának, mely a lapátrendszer nyitó­dásához szükségeltetik. A lapátok nyitódása tehát teljesen szabadon, a föld kidobása elé semmi, vagy legalább is elenyésző csekély akadályt gördítve megy végbe. A nyitódásnak azonban végződnie kell abban a pillanatban, a midőn a lapátokat a föld elhagyta. Ezt akként eszközlöm. hogy a lapátok eleven erejét, melyet a nyitás folyamán nyernek, az U rugópár segélyé­vél fogom föl. A nyitódás folyamán ugyanis a hátsó lapát tL maga után vonja az S szer­kezeti részt is. a mely azonban csak egy darabig követheti a lapát forgását, addig ugyanis, a inig 11' gummi párnáival a c,sl v üt­köző csavarokba ütközik; ekkor következik be az U rugópár megfeszülése, a melynek közvetlen eredménye az, hogy a lapátok továbbforgása megakadályoztatok. Ezt a pillanatot rögtön követi aztán a csukódás periódusa. A megfeszített U rugópár a csukódás ér­telmében hozza gyorsulásba a lapátrésze­ket s úgy lehet ekkor megállapítani a lapát­rendszer tömegviszonyait s úgy dimenzio­nálni az U rugópárt és oly hajlítást adni a kinematikai csukódást eszközlő q sín ama részletének, mely a záródás kezdetén jön működésbe, hogy, mint a 2. ábrában vázolva van, a p csiga minden ütközés nélkül csúsz­szék a vezető q sín alá, mely által vezetve kinematikailag jön létre teljesen simán a lapátrendszer teljes záródása. A q sínnek hajlítását egy spirális szerint eszközöltem, melynek görbülete fokozatosan kisebb és kisebb lévén, a legkevésbbé en­gedi meg. hogy az eketestnek aránylag gyors forgása mellett is, a lapátrészek he­ves összecsapódása bekövetkezhessen. Ennek megakadályozásában különben közreműkö­dik azon körülmény is, hogy az V rugópár

Next

/
Oldalképek
Tartalom