10984. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélő berendezés
— 6 — A 4. ábrában bemutatott zsiuórrendszer egyedüli különbsége az O1 O2 O3 tekercsek külön elrendezésében áll. melyeken át a közös b telep a k és k1 dugaszok segélyével összeköttetésbe hozott előfizetőket árammal látja el. A két oa és oR S tekercs transzformátor gyanánt szolgál, ha a beszédbillentyű beszélési állásban van. A K1 dugasz segélyével történő vizsgálás a hivatalnok készülékében a két oa és o3 tekercsnek kölcsönös indukcziója folytán válik észrevehetővé. Ha a hallgató kulcs nyugalmi állásban van, a g vezeték a két o2 és o3 tekercsnél akként van zárva, hogy a két előfizető beszélgetése oly hurkon megy végbe a milyen a 2. ábrában van föltüntetve. A 5. ábra a közös villamforrással és látható jelzéssel bíró vezetékrendszernek általános elrendezését mutatja. A hívó relais itt három tekercsből áll, melyek közül kettő az 1—2 vezetéknek vezetőibe van bekapcsolva, melyek a b1 fegyverzetet egy mozgatható b2 kontaktushoz vonzhatják, ha a vezetékkel összekötött előfizető állomásnak hallgatója horogjárói le van véve. A b3 tekercs a b1 fegyverzetre akként hat hogy a másik két tekercsnek vonzása megszűnik és a fegyverzet kénytelen mozgatható ö2 kontaktusát elhagyni, míg a dugasz a vezetéknek valamely tetszőleges kilincsébe van dugva, vagyis a míg a telep a b% tekercsen keresztül van zárva. Az 5. ábra többi része további magyarázatot nem igényel. A 6. ábra közös telepű vezetékrendszert láttat. Az összeköttetés létesítésére szolgáló zsinórrendszer akként van egyszerűsítve, hogy mindegyik R közvetítő közepébe csak egy látható V jeladót kapcsolunk közbe, mely a beszélgetés végét jelzi, midőn a két résztvevő hallgatóját ismét beakasztotta. A 7. ábra bemutatja, hogy miként lehet magát az R közvetítőt elrendezni, hogy ez egyszersmind végjelzés gyanánt szolgáljon. Az R közvetítő tekercsei itt akként vannak elrendezve, hogy azok a vasmagot addig tartják delejesen és az addig vonzza a látható V jelzést, míg az A telep árama az illető zsinórpárnak p és q1 dugaszai segélyével összekötött előfizető állomások mikrofonjainak egyikét táplálja. A 8. ábra oly egyszerűsített berendezést mutat be, mely kis forgalmú állomásokon használt billentyűszekrényeknél alkalmazható. Az e hívási csappanó táblácska önműködő és addig adja a jelt, a míg a hallgató kagyló az illető állomáson le van véve. Az összeköttetés létesítésére szolgáló zsinóroknak hívási billentyűje és ellenőrző jeladója nincsen. Az előfizető hívása a dugasznak a vezeték kilincsébe való egyszerű bedugása által önműködően történik, mivel az A telep árama az előfizető állomás rezgő telepcsengetyűje "fölé mindaddig záratik, míg ezen állomásnak hallgatója nincsen levéve. Az e e1 hívási jeladók egyszersmind végjeladók gyanánt is szolgálnak, a mennyiben csak akkor foglalják el ismét nyugalmi állásukat, midőn az előfizetők hallgatóikat ismét beakasztották. A hivatalnok tehát az e és e1 csappantyúk nyugalmi állásba való helyezését végjelzés gyanánt tekinti. Mindegyik zsinórpár tehát a 8. ábrában csak egy R közvetítőt és csak egy egyetlen Y kérdőbillentyűt foglal magában. A 9. ábra oly közös czentrális áramforrással bíró hálózatot láttat, melynek hívó csappantyúi egyszersmind közvetítők gyanánt szolgálnak. A helyi kilincs a hívó billentyű és a hívó telep közé van kapcsolva, míg a sokszoros kilincsek az előfizető állomás és a hívó billentyű között vannak elrendezve, úgy hogy tehát két vezetéket lehet összekötni csak az egjT ik, vagyis azon közvetítő fölhasználásával, mely a hívó fél helyi kilincsével van összekötve. A 10. ábra oly külön elrendezést mutat, mely ellenőrzési jelzés számára akkor alkalmazható, ha a végjelzés gyanánt a két jelzés közül csak az egyik használtatik. A q jeladó akként van elrendezve, hogy csak egymagában szolgál végjeladó gyanánt, míg az r jelzés csak arra szolgál, hogy a hivatalnokkal tudassa, vájjon az előfizető a kérdésre felel-e, vagy sem. A 10. ábrában bemutatott berendezés megmagyarázása czéljából az A és B előfizetők
