10919. lajstromszámú szabadalom • Újítás fűtő testek elrendezésében

a esőkeresztbe torkol, mely űrös forgáscsap gyanánt a H fűtő testbe megy át. Hasonló b csap (és csőkereszt) van függélyesen az a csőtoldat alatt a fűtő testnek megfelelő alsó szélén elrendezve. Magától értetődik, hogy a forgási csapokkal összeköttetésben elrendezett tömítő szelenczék a szükséges tömítést minden állásban biztosítják. Az 1., 2, és 3. ábrák teljes vonalakkal a H fűtő testek rendes használati állásban láttatják; a 3. ábrában szakadozott vonalakkal a fűtő test kiforgatott állásában is látható, a mikor is a fűtő testnek a falhoz közelálló rendesen elfödött bordái tisztogatás, illetve fertőtlenítés czéljából szabadokká tétetnek. A szakadozott vonalakkal jelölt állásba való kimozgatás, a mint kísérletek alkalmával kitűnt, épen oly könnyen végezhető, mint a tulajdonképeni üzemállásba való visszahelyezés. Ez utóbbiban a fűtő test a c tolóka vagy valamely más záró szerkezet által tartatik meg. A helyett, hogy az a b forgási tengelyt a fűtő testnek egyik szélén (mint ez az 1—3. ábrákban) rendeznők el, azt másutt, pl. az m m középvonal irányában is elrendezhetjük, a mikor is a fűtő test két H II félre van osztva, melyek ellenkező oldalok felé kicsappanthatók. Semmi sem áll annak útjában, hogy az a b forgási tengelyt nem függélyesen, hanem vízszintes vagy rézsútos állásban rendezzük el, ha a helyi viszonyok ezt megkövetelnék. A körülményekhez és a szükséghez képest a fűtő közegnek be- és elvezetésére fémtömlő segélyével is történhetik, mely esetben a fűtő testnek forgathatósága egyszerű, a és i-nél alkalmazott csapok által vagy egy fölül és alúl csapokkal ellátott rúd által biztosítható. Hogy a fűtő testeknek idő folyamán bekövetkező lehajlását megakadályozzuk, igen széles fűtőtestes berendezések esetében az a b tengelytől legtávolabb álló, mellső fűtő testvéget alkalmas pályán futó görgővel alátámasztjuk. Ezen, a padlón előrajzolt vagy egy azon megerősített ívből álló pályával egyszersmind módunkban áll, hogy a teljes fűtő testnek kiforgatását pontosan elállíthatóvá tegyük és ez által fokozottabb technikai hatást biztosítsunk, a mennyiben tudniillik a pl. valamely fülkéből kiállított fűtő test a fűtendő levegőnek sokkal élénkebb keringését teszi lehetővé és ezzel azon idő számára, mely alatt a fűtő test szabaddá állíttatik. — úgyszólván önműködően — tüzelő anyagok megtakarítás biztosíttatik oly esetek számára, midőn a helyiségeknek erősebb fűtése szükségtelennek látszik. Míg a pornak, leülepedett piszoknak és efélének eltávolítására teljesen elegendő, ha a fűtő testet eredeti állásából csak 45°-nyi szöggel lendíttetik ki, addig az említett szabályozási czélokra az ívet czélszerűen 90°-ig hosszabbítjuk meg. Ezen czélból csak az szükséges, hogy az alátámasztó futó görgőket a padlón megerősített, fokbeosztással ellátott íven eltoljuk; az a csőkereszt (1., 2. és 2. ábrák) helyett pedig egy csapot vagy hengerzárat kell elrendeznünk, úgy hogy az 45°-nyi elforgatásáig a gőzt teljesen átengedi, 'míg ha a fűtő testet 4-5 °-tól 80°-ig tovább forgatjuk, a fűtő test a gőzvezetéktől fokozatosan és 80 — 90° között teljesen elzáratik. A fűtő testnek imént jellemzett elrendezése, illetve szabályozása az említetteken kívül nagyszámú fűtő elemmel bíró kórházakban a fölügyelő tisztviselők számára azért bír még különös értékkel, mivel azok tetszésük szerint időnként vagy nagyobb hatással fűthetnek, vagy ugyanazon hatás betartása mellett megtakarítást érhetnek el vagy pedig — a mit eddig még nem érintettünk — részleges lehűtés elérése czéljából a fűtő közeg áramlását rövid időre megszakíthatják. Ez utóbbi bizonyos körülmények között czélszerűnek látszik, különösen oly esetekben, midőn a fűtő testnek lelkiismeretes tisztogatása, illetve fertőtlenítése szükséges. A fűtő közegnek a fűtő testekbe való vezetését szabályozhatóvá tevő ezen elrendezés természetesen úgy függélyes, mint vízszintes vagy osztott forgási tengelynél is alkalmazható.