10836. lajstromszámú szabadalom • Betűjáték

Az Öt kártyából esetleg megmaradó egy kártyát is félre kell dobni. Ezt addig ismételjük, mig a kártyák kifogytak. Azután az egyes szavak pointértéke összeszámíttatik és az illető játékos javára iratik. A ki egy betűből álló szót képezhet kártyáiból, annak a képezett szó pointértéke duplán számítódik. A ki először ér el egy bizonyos előre megállapított, pl. 300 pointértéket, az nyert. Ezen játékot 6 kártyával is lehet játszani, ebben az esetben azonban csak a 6 betűből álló szó számítódik duplán. Negyedik játékszabály. Ezen játékban 3—8 játékos vehet részt és ezt a teljes alfabétet tartalmazó két játék kártyával játszuk. Itt is a kártyák számánál arra kell ügyelni, hogy azok az egyes játékosok között egyenlő számban legyenek kioszthatók. Az alphabétet tartalmazó egyik játék kártyát tetszés szerinti sorrendben szétosztjuk az asztalon úgy, hogy az egymás mellett fekvő kártyák egy négyszöget képezzenek. Ezután az alfabétet tartalmazó második játékkártyát kiosztjuk, mi közben arra kell ügyelni, hogy ezen második jetékkártya az asztalon levő játékkártyával mindenben megegyezzék. Ezután az asztalon fekvő kártyákon levő betűket egy bizonyos sorrendben olvasni kezdik. mire a játékosok, kiknek kezében egy fölolvasott kártya van, azt az asztalon levő, ezzel megegyező kártyára teszik a betűs felével lefelé, úgy hogy a kijátszott kártyának csak a háta látszik. A ki először játszotta el az összes kártyáit, az a nyertes. A többi játékos a kezében maradt kártyáinak pointértékét megszámlálja és fölírja magának. A kié egy előre megállapított számot, pl. 100-at először eléri, az veszített. Ha a játéknak vége van, úgy az asztalon fekvő kártyák sorrendje tetszés szerint fölcserélhető azon czélból, hogy a csalás ki legyen zárva. Ötödik játékszabály. Ezen játékban ketten vagy többen vehetnek részt és oly alfabétre van szükség, mely egy vagy több betű kihagyása által, a játékosok között egyenlően kiosztható. Ha a kártyák egyenletes számban ki vannak osztva, úgy az, a kinél az A betű van, kiteszi ezt a kártyát és kimondja az .4-t. Ha véletlenül a B G stb. betűket hordó kártyák is a kezében vannak úgy ezeket szintén az asztalra helyezi. Mihelyt az alfabetikus sorrendben következő betűkből kifogyott, nem játszik tovább ki. Erre az első játékos újból az A betűt mondja ki. A második játékos a B betűt. Ha nincs nála, úgy nem szabad kártyát kijátszania. Erre a harmadik játékos a O-t mondja ki. A kinél a további betűbemondás folyamán a rá sorra kerülő betű van, az azt kijátszhatja. Az, a ki kijátszhat mindig az A betűnél kezdi a kimondást a többi játékos alfabétikus sorrendben tovább mondja ki. Ekkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy a játékosoknál nincsenek azon betűk, melyeket a sorrendben ki kellene játszaniok. Ebben az esetben a játék eltolatik, azaz azon játékos helyett, ki utoljára kiáltotta az A betűt, az utána következő kiáltja azt. Az, a ki leghamarább játszotta ki kártyáit, az nyert, míg a többiek kártyáiknak pointértékét fölírják. A kinek pointösszege először ér el bizonyos előre megállapított számot, az veszített vagy pedig a játékosok kölcsönösen leszámolnak. A fölsorolt játékszabályokon kívül még számos másikat lehet fölállítani. SZABADALMI IGÉNYEK. Kombinácziós játék, tetszőleges anyagból és alakban papirkártyalapok alakjában, jellemezve az által, hogy az egyes lapokon az alfabet egy betűje szerepel egyszer, vagy kétszer, esetleg többször, úgy hogy 1. A magánhangzók a másaihangzóktól különböző szín vagy rajz által különböznek. 2. Minden betűnek egy bizonyos pointértéke van, mely az illető kártyán szintén föl van tüntetve. 3. A betűket és pointszámokat két különböző irányból lehet leolvasni és a két kártyafél egymástól pl. egy középvonal által van elválasztva. (1 rajzlap melléklettel.) PAU.A8 RÉSZ' ÉNV TÁMASÁG NYOMDÁJA BUDAP18TEN