10792. lajstromszámú szabadalom • Újítások kerékpárvázakon
Az 5., 6., 7, és 8. ábrák az összekötő szerkezetnek egyik módosítását láttatják. A 9. ábra az ezen újításokkal fölszerelt kerékpárvázat tünteti föl, mely csöves és összekötő részeire szétszedhető. A 10. és 11. ábrák az összekötő szerkezetnek két módosítását láttatják függélyes metszetben, a hol is a kapcsolórészben egy fölhasított gyűrű van elrendezve. A 12., 13. és 14. ábrák az összekötő szerkezet különféle alakjainak függélyes metszetei. a hol is oly kúpos gyűrű vau elrendezve, melynek szélei a hosszabb csöves és a rövidebb összekötő résznek szomszédos széleit átfogják. A 15. ábra a 12. ábrában bemutatott gyűrűnek oldalnézete. A 16. ábra a 13 ábrában föltüntetett gyűrűnek oldalnézete. A 17. ábra a 13. ábrában föltüntetett gyűrűnek keresztmetszete. A következőkben a találmány tárgyát képező újítások csak kerókpárvázakou vannak leírva, de azok minden egyéb jármű vázán is alkalmazhatók, mely csöves és összekötő részekből áll. A mellékelt rajzban a váznak hosszabb csőrészei a-val és az összekötő részek ö-vel vannak jelölve, mely utóbbiak mindegyike egy-egy bl toldattal' van ellátva, melynek belső csavarmenete a csőrész végének vagy az ezen megerősített kapcsoló szerkezetnek befogadására szolgál. Az összecsavarolás által összetartott csőrészeknek és összekötő részeknek összeillesztésnél igen nehéz az egyes részeket szabatos viszonylagos állásba, illetve egy síkba hozni. Ez az érintkező végeknek vagy toldatoknak ismételt lemetszése és a vázrészekbe való illesztése által történhetik, a mi azonban oly munka, mely tudvalevőleg nagy műhelygyakorlatot igényel és ennélfogva kerülendő. Ezen nehézség elkerülése és az összekötött vázrészeknek a helyes síkba való hozhatása czéljából, valamint, hogy a toldatoknak összekötő és csöves részekre való szoros és biztos ráfekvését elérhessük, a csavarmenettel ellátott c kapcsolást (1. és 4. ábra) alkalmazzuk. Ezen kapcsolásnak egyik vége a csőrész végébe, másik vége pedig a b összekötő résznek csavarmentes b1 toldatába illik; f'zen r kapcsolásnak forgatása által a vázrészek helyes kölcsönös állásba és távolságba hozhatók. A c kapcsoló, a mint az 1. ábrán látható, az említett részek belsejében, a <1 gyűrű pedig, mely az « csőnek és a b összekötő résznek végei között befelé nyúló czentrális <n aggyal vagy bordával van ellátva, a leírt részeken kívül van elrendezve. A d gyűrű d1 agyának nyílása oly átmérőjű, hogy a <1 gyűrű pontosan a c kapcsolóra illik, de oldalt szabad tért hagy. A d1 agynak belső szélén elrendezett <P toldat, a kapcsolónak külső fölületén alkalmazott hosszirányú f hasítékba nyúl, úgy hogy a gyűrű egymagában nem, hanem csak a e kapcsolóval együtt foroghat. A gyűrű kerületén lévő e bevágások kulcs vagy egyéb szerszám befogadására szolgálnak, melynek segélyével a d gyűrű, az a csőnek és b összekötő résznek helyes kölcsönös állásba való beigazítása czéljából forgatható. Ezen elrendezés különösen oly vázaknál alkalmas, melyeknél egy vagy több csőrész görbített vagy hajlított. Természetes, hogy a <• kapcsoló mindegyik végének csavarmenetei különböző irányúak vagy emelkedésnek lehetnek, előnyös azonban két ellenkező irányú (bal- és jobbmenetű) csavarmenetet alkalmazni. Az 5—8. ábrákban az összekötésnek módosított alakja látható. Ezen elrendezésnél a b összekötő résznek toldata a csavarmentes h résszel és a kúpos h1 résszel van ellátva. A kúpos h1 részen az a csőnek kúposán tágított vége nyugszik, mely a y kapcsoló hüvely segélyével megszorítható. Ezen g kapcsoló hüvely egy a toldat csavarmenetével kapcsolódó csavarmenetes résszel és egy kúpos résszel bír, mely utóbbinak íöliilete a toldatnak kúpos részével párhúzamos, úgy hogy ezen kúpos ré-