10640. lajstromszámú szabadalom • Mótoros jármű

kocsit a műhelybe szállítani. Elégséges ugyanis ha a n\gy csavart megeresztjük, minek megtörténte után a hajtóművet a járműn»! le lehet szerelni.

A na’itur es a liajt«mm ve. a karburátor és a petróleum es víztartály a kocsi toii lését . .'lü szekrénybe \au szerel \ e

A motor negyiitemes petróleum-motor i- a í ;11r:111 oldalnézetben latható. az a'-ira a’aprajz. a i>. ábra keresztmetszet. Két kartus Ji ( I> l. randenehengerből áll (5.

.t'1 ir t . moh el; az /• alapzaton egymással párhuzamosan vaunak t llielyezve. mely alapzatra szereltük a motort.

Miml-Mi kettes-henger eg\ darabból van ti a; ve A hengerek az egymástól ellordldt \ e g i i k ön el vannak zarva. A hengerek mindegyik oldalán egy egy <A nyilas van a henresz közepei!, melyeken a kis H <•'ker.vzrrialak mennek ar. Az utóbbiakra vannak a \ iiIas ruda* vis-dö fiilek szerelve. A k ereszt ni' k k /-'l es rudak közepén vannak megerősítve. melyek végeiken a hengerek dugattyúit hordják, tehát a rudak es 1 az tízekre szereit (Inga!tyúk csak egy dara- ' bot képeznek, mely egy s ugyanazon irányban mozdul e|. A motornak tehát négy l> <■

i dugattyúja van. melyek p;ironként mű ködnek a tandem-hengerekben.

A // es //'- vilhisi-mlak léje a Z mohetengely lorgatr\úira van szerelve, a íórgartyúk egymással szemben ISO«-kai vannak eltolva, hogy a dugattyúk mozgását ellen súlyozhassák. A ezek melyet a két kapcsolt dugattyú alkalmazásával el akarunk érni. az i hogy kettoshatasú gépet létesítsünk, melynél semmitele fojtás, mint a gőzgépeknél, föl nem lephet es melynél a robbanások úgy | mint a petróleumgépnél. egyenletesen mén- l nek vegbe. továhh:i. hogy a gép térigénye j daczára annak, hogy hoszszabb hajtórudakat I alkalmazunk, mint bármely más petróleum- 1

[ keverek beszivatására. a ./ az égéstermények kifuvatására szolgál. Hogy a szelepeket megvizsgálhassuk, elégséges a I/1 csavart megereszteni, mely a szelepházban a szelepek mögött van becsavarva.. Az / /' /a /ui szelepek automatikusan működnek es az első szakasz alatt robbant) keverékei szívnak be a hengerekbe, mely keverék keverési ¡irányát a közös /, karburátor K csapja segélyével lehet szabályozni (1. és .'»■ ábra).

A beszivatást a dugattyúk végzik, ha a henger fenekétől távolodnak. ekkor a beszivató szelepeket nyitják, a szelepeken a robbanó keverék beáramlik. A szelepeket a rugók azonnal elzárják, ha a beszivatás végbe ment. mi akkor történik meg. ha a dugattyúk löketűk végpontjához eljutottak. Körülbelül öt milliméterrel a szivolöket befejezte előtt a dugattyú utolsó szegmentuma a /,- légbevezetöt nyitja, mely az 5. és ti. ábrán a henger fenekén látható, úgyhogy a levegő ¿i légköri nyomás alatt beáramolhat és így a beszivató szelepek záródása által okozott légritkulást csökkenti. Ily módon a hengerekben abban a pillanatban. melyben a dugattyú visszafelé való mozgását- megkezdi, a hengerben légüres tér nincs, miből következik, hogy a kompresszió később kezdődik és a robbanó keverek kedvező föltételek mellett robban föl. Az elégett gáz kifuvatása pillanatában a gáz egy része az említett légbevezető nyílásokon távozik, ez a forgattyútengely holt forgását megkönnyíti és az ellennyomást hirtelen csökkenti, daczára annak, hogy a szelepek nincsenek teljesen nyitva.

A második időszakban, a mint azt már mondottuk, a dugattyú a robbanó keveréket komprimálja.

A harmadik ütemnél a gyújtás megy végbe egy elektromos szikra segélyével.

gépnél, minden más négyhengerii gépnél kis- | sebb legyen. A hengerek egyik vége fölött egy h szekrény van. melyben két víz,szinte- I sen elhelyezett és égy-egy rúd segélyével vezetett / és ,/ szelep van elhelyezve. Ezeket a szelepeket az / rugók szorítják a fészkükre. A szelepek közül az / a lobbanóvagy más módon, a negyedik ütemnél pedig az égéstennényeknek az M és csöveken való. kiürítése. A gázok egy edénybe áramlanak, mely a zaj elfojtása czéljából vasreszelékkel van töltve.

Az égéstermények kifuvatása a ./ ./l ./u •/IU szelepeken történik, melyek mozgását