10531. lajstromszámú szabadalom • Készülék vasúti váltók és jelzések emelőinek rögzítésére és a váltók és jelzéseknek egymástól függővé tételére

— 2 — A 12. ábra a G rész és evvel kapcsolt S lakat oldalnézete, a 13. ábra elölnézete, a 14. ábra alaprajza. Az R rész (9., 10., 11. ábra) az / szögecs * segélyével van az L emelőn megerősítve, és két kis m m furattal vagy hasítékkal van ellátva (9. és 11. ábra) és egy K kulcsot visel (10. ábra). A K kulcs abban a hasítékban, melybe azt betoljuk, eltolható, úgy hogy a tolla az R darab külső vagy belső fölületére feküdjön, de a q kilincs (9., 10. és 11. ábra) meggátolja, hogy a kulcsot teljesen kihúzzuk. A K kulcs tehát az R darabból el nem választható. A G darab egy p lemezből áll (12., 13. és 14. ábra), melynek két tn, tn toldata vagy akasztéka van. Ezek az n végükkel kapcsot képeznek. A p lemezen, a tn akasztékokkal szemben levő oldalon egy S lakat van megerősítve, melybe, mint azt látni fogjuk, az R darab K kulcsát lehet betolni, még pedig a p darab a nyílásával szemben fekvő fúraton. Ha a G darabot (12. ábra) az R darabbal (10. ábra) szemben helyezzük el és ha elő zetesen a K kulcsot jobbról balra eltoltuk (10. ábra), úgy hogy az teljesen az R darabban foglaljon helyet, a tn tn akasztékokat az m m hasítékba lehet tolni, úgy hogy a p lemez az R darabra feküdjön, azután eltoljuk az ff nyilak irányában a G darabot (8. ábra), úgy, hogy a tn tn a kasztékok a 8. ábrán látható helyzetet foglalják el. A* G darab ezen helyzetében — és csak ezen helyzetében -- az a lyuk (13. ábra) a K kulccsal szemben foglal helyet és a kulcs a p lemezein áthatolva az S lakatba benyúlhat, Ha a K kulcs az S lakatban van, a G darabnak az f f nyilakkal ellenkező irányban való eltolódását meggátolja, tehát az n horgokat nem lehet az m hasítékokba húzni és így a G és R darabokat egymástól elválasztani. Tehát míg a K kulcs az S lakatban foglal helyet, az L emelő okvetlenül rögzítve van. Ennek következtében, hogy az L emelő biztosítva maradjon, csak a K kulcsnak az S lakatból való kihúzását kell meggátolni. Ezt egy második C kulcs segélyével érjük el (5., 8., 12., 14. és 16. ábra), melyet* az S lakatba annak a G darabbal ellenkező oldalán lehet betolni. Az S lakat a két K és C kulcs között létesít kapcsolatot, úgy hogy ha a kulcsot a lakatból kihúzzuk, a másik okvetlenül fogva van tartva. A 15. ábra az S lakat külsejének nézete, a 16. ábra a lakat belső szerkezetét mutatja be, a 17. ábra metszet a 16. ábra C—D vonala szerint, a 18. ábra az A—B vonal szerint. A 19. ábra az S lakatburkolat elölnézete, a 20. ábra annak oldalnézete. Ha az S lakat a G darabbal van kapcsolva, a burkolat a jelzett darabra fekszik. Ebben a lakatban a K és C kulcsok egyegy závárt működtetnek. A závár szerkezete és működése a közönséges závárokéval egyezik meg. A K illetve C kulcs által működtetett P és Q závár derékszöget képez (16. ábra), ott, hol egymást keresztezik vastagságuk a rendesnek csak fele. A kulcs forgása a K kulcsnál a d, a C kulcsnál az e ütköző segélyével van határolva. A P závárnak egy g hasítéka van, melybe a Q závár egy peczke fogódzik. A 16. ábra a P závárt abban a helyzetben mutatja be, melyet akkor foglal el, ha a K kulcsot kihúztuk a lakatból, ekkor a Q závár föl és le el nem mozdulhat, mert a g hasíték nincs a h peczekkel szemben és így a P retesz a peczekbe ütközik. Következik ebből, hogy a megfelelő C kulcs a lakatban fogva van tartva, minthogy a kulcs szakála a b nyílás elé nem húzható. Ugyanis, ha a kulcsot forgatjuk, a forgást az egyik oldalon a Q retesz r kivágása, a másik oldalon az e peczek gátolja meg. Ily módon, ha a K kulcs az S lakatból ki van húzva, (vagy ha kihúzható) a C kulcsot kihúzni nem lehet. Ha az S lakatban a K kulcsot forgatjuk, a retesz balról jobb felé tolódik el, a g bevágás a Q retesz h peczkével kerül szembe. Ha tehát a C kulcsot forgatjuk, a Q retesz lefelé fog mozogni, h peczke a g hasítékba hatol és a C kulcsot a reteszből ki lehet