10488. lajstromszámú szabadalom • Áramvezető berendezés villamos vasútak számára

kontaktusgombokkal körülbelül ugyanazon magasságban vannak a síneken elrendezve, de ezen gombokkal nem állanak pontosan szemben, hogy a G dugaszok kivételének és kicserélésének útjában ne álljanak. A kábel felé fordított X lemezen a lágy vörösrézből álló X1

csíkok vannak csavarokkal megerősítve, melyeket elkopás után könnyen kicserélhetünk. A Q bőrdarabok a 2 vastömbökre vannak erősítve, melyek súlyuk következtében a szalagnak a H és W közé való biztos sűlyesztését biztosítják. A bőr alsó szélén ékalakúra van vágva és a V és X lemezek ennek megfelelően meg vannak hajlítva; hasonlóan a két függélyes fölület is hosszú rézsútos fölületekben végződik. A 2 vastömbök a csuklókúl szolgáló a rúgók által, valamint azon pontokon, melyeken a tagos láncz a kocsi kerekei által meg van szakítva, oldalas lemezek által vannak egymással összekötve. Ezen tömbök közül néhány a kocsira van függesztve, vagy a b görgők tengelyeit hordja, mely görgők az R síneken vagy a P szögletvasakon futnak és ekként a Q szalagot hordják. Ez utóbbit oly hosszúra készítjük, a mennyire ezt a kocsi megengedi, úgy hogy egyszerre legalább is két, legföljebb három gombbal van kontaktusban és így a szikraképződés el van kerülve. Az X lemezek a z tömböktől teljesen el vannak szigetelve és egymással rövid vezetékzsinórok által össze vannak kötve; ezen lemezek a motorral a d vezető és e rúgos szorítók által vannak összekötve, mely utóbbiak kisiklás esetén törés nélküli fölbontást tesznek lehetővé. Ugyanezen okból a szalagot a kocsi mindegyik végén az f rúgós szorítókkal (7. ábra) erősítjük meg, mely a kocsivezető által váltó közlekedésekor elállítható függélyes tengelynek alsó végén lévő j forgattyúnak <j csapjára van szerelve. A vágánynak oly pontjain, melyeken váltónyelvek, szívrészek és keresztezések vannak elrendezve, a csatornának fenekét annyival magasabbra készítjük, hogy az rézsútos fölületeket képez, melyeken az áramszedőnek föl és újból le kell futnia. A szalag szerkezeténél fogva kénytelen a csatorna fenekét követni. Ezen kívül még a sínfejekben csekély bevágást állítunk elő, hogy a szalagnak vezetését biztosítsuk. A 9. és 10. ábrák az áramszedőnek egy másik foganatosítási alakját tüntetik föl, mely azon előnnyel bír, hogy közötte és a kontaktusgombok között csaknem minden súrlódás el van kerülve. Ezen áramszedő egy a V X vasborítással bíró U bőrdarabokból álló végnélküli szalag ;aF,I lemezek csuklósan vannak egymással összekötve és pikkelyszerűen egymást átlapolják. Ezen láncz tehát egy folytonos és igen hajlékony vezetőt képez, mely a K1

korongon könnyen körülvezethető és mely a H kontaktusgombok és a szilárd W nyúlványok közé a csatornába hatol. Ezen gombok nyomása csúszó súrlódást létesít a lánczon, mely nagyobb a korongok gördülő súrlódásánál, úgy, hogy a láncz a gombokra nézve mozdulatlan marad, míg a korongok a lánczon belül forognak és az utóbbit magukkal menesztik, úgy hogy ez az arra nyomódó gombok alól fölszabadíttatik és a legközelebbi gombok közé hozatik. Az áramszedőn csúszó l kerék az áramot a motorba vezeti. Hogy az ily lánczot kitérőkbe bevezethessük, csak a korongtengelyeket lendíthetővé kell tennünk, úgy hogy a kocsivezető a korongokat jobbra vagy balra fordíthatja. A leírt foganatosítási alakok még sokféleképen módosíthatók, de azon előnnyel, hogy a vezetékrendszernek hosszú darabjait már a műhelyben készre szerelhetjük, már elhelyezésük előtt a legszabatosabban elszigetelhetjük. Az áramszedő tisztítására szolgáló szerkezetet természetesen azon magán vagy attól függetlenül a kocsi alatt rendezhetjük el. Ha a visszavezetés nem történik a síneken keresztül, hanem külön visszvezetéket alkalmazunk, akkor a leírt berendezés alkalmazhatósága czéljából az első kábel mellé egy épen úgy berendezett kábelt kell fektetnünk, a mint ezt a 11., 12. és 13. ábrák mutatják. A két kábel ekkor közös M betonágyon fekszik és tokjaik egymáshoz képest