10476. lajstromszámú szabadalom • Hordógyártó gép
_ 4 — C' fejrészek a B' vezetékek b" ütközőin nyugszanak (2- ábra). A 3. ábrában tf-gyel egy a gépállványon alkalmas módon forgatható tengely van megjelölve, a melyen az U' V' rögzített és laza korongok ülnek: a tengely másik vé •gével az A" korongok (1. ábra) és a B" korongok (3. ábra) szilárd összeköttetésben állanak Az 1. ábrában a G" laza korongok a D" tengellyel összekötötteknek vannak föltüntetve, mely tengely a gépállványban forgathatóan van ágyaza. Az />" karnak végén továbbá az E" laza korong van megerősítve, mely kar a gépállványban forgathatóan ágyazott G" tengellyel van összekötve. A vágó-tengelyen ülő hátsó A' korong körül egy szíj van körülfektetve, mely innen a C" laza korongok egyikén, innen az A" korongon át az E" koronghoz és innen vissza a K' hátsó koronghoz vau vezetve. A mellső K' korongot hasonlóképen hajtjuk a B" koronggal. Az E" laza korongoknak, valamint azon karoknak súlya, a melyeken ezek ülnek, tökéletesen elegendő a hajtó szíjaknak a vágó-tengely korongjain való biztos megtartására; szükség esetén azonban a karokra súlyokat is lehet akasztani. Az 1. és 2 ábrában a H" záró szerkeze tek vannak föltüntetve, melyeknek mindegyike forgathatóan van a külső T félgyűrűn ágyazva és melyek egymás közt az 1" rúd által vannak összekötve. J"-nél ezen záró szerkezetek kivágásokkal vannak ellátvamelyekkel azok az E' dongavezetékek végeivel összekötött görbített A" rúddal kapcsolódnak. Ha a záró szerkezetek a K" rúddal kapcsolásban vannak, úgy azok a félgyülüket zárva tartják, mi közben a hordót gyártjuk. A K" rúddal összeköttetésben álló d" támaszon, továbbá a <•" bütyök forgathatóan van ágyazva, melynek az 1" rúdra való átfordítása által a //" záró szerkezeteket a rúddal biztos összeköttetésben tartjuk, míg a bütyöknek visszafordítása által az 1" rudat szabaddá tesszük, úgy hogy azt föl lehet emelni. Az 1. és 2. ábrákra vonatkozólag még megjegyezzük, hogy a T középső félgyűrűk a forgathatóan ágyazott L" záró készülékekkel vannak ellátva, melyek a dongáknak a T félgyűrűk szélei alá vezetésére szolgálnak. Mihelyt az első dongát az alakítóra szorítottuk, a záró szerkezeteknek forgat hatóan ágyazott f" csúcsai a dongát előrecsúszásában és az alakítónak mellső oldaláról való leesésében meggátolják. Ha az utolsó dongát akarjuk a gépbe illeszteni, úgy az első donga, miután az az alakítót teljesen körüljárta, érintkezésbe jut az f csúcsoknak másik oldalával, mely a dongát megfogja, míg a többi donga ehhez hozzászoríttatik és az utolsó donga beillesztetik. A záró szerkezeteknek külső végeit az <•'' rúd köti össze egymással. Hogy tölösleges súrlódást és erőveszteséget kikerüljünk, mindegyik külső T gyűrűvel a hajlított M" rúgót kötjük össze, mely mindkét végén az 1' hajlított rugóknak megfelelően van alakítva és mely a félgyűrűnek alsó széle alatt fekvő pontból indul ki és a fölgyűrű fölé emelkedik (7. ábra). Ezen rúgó a dongákat állandóan lefelé szorítja, de a rendestől eltérő vastagságú dongáknak enged; ugyanez történik, egyenetlen föliiletű dongáknál is. A jelen gépnél nem okvetlen szükséges, hogy az alakító maga is forogjon, de lehet a gépet úgy elrendezni, hogy az alakítót bizonyos esetekben forgásba lehessen hozni. Az 1. ábrában O" a hordókra föliilesztendő végabroncsok tartója. A gépnek működési módja már most a következő: Ha a gép hajtásra készen van, úgy egyes részei az 1. ábrában bemutatott helyzetben vannak és a G és >S" tengelyeken iilö laza korongok szíjjak által vannak a hajtó főtengellyel összekötve. A szíjjaknak a tengelyre ékelt korongokra való föltolatása által a gépet működésbe hozzuk, a mikor is a vágók forogni kezdenek és a dongatartó vezetékeiben ide-oda járni kezd. A tartóra ekkor a D' bütykök mögött egy dongát fölillesztünk és azt előre az/" karimák alá vezetjük, melyek, a mint az már előbb említtetett, 7/'-nél ki vannak vágva, hogy a dongavégek rajtuk átmehessenek.
