10413. lajstromszámú szabadalom • Világító test villamos izzólámpák számára és eljárás annak előállítására

tégelyekben mindaddig izzítjuk, míg a világítótestek a kellő szilárdságon és «*gy hőmérsékletnek ellenálló képességen kívül még a kellő speczifikus villamos ellenállással nem híyiak, a mi a keverékben tartalmazott anyagok és ezeknek keverési aránya szerint kísérletek útján határozandó meg. A következőkben példaképen 60 normálgyertya fényerősségű, 100 Volt feszültségre számított világítótestnek előállítási módját fogjuk leírni. Egy térfogatrész kormot vagy tiszta retortaszenet és négy térfogatrész magneziát vagy aluminiumoxydot vagy valamely más tűzálló fémoxydot finom porrá törve bensőleg összekeverünk. Ezt legelőnyösebben először szárazon, azután gyúrógépben hevítés mellett és kőszénkátrány hozzáadagolásával foganatosítjuk. Az ekként nyert gyúrható masszát még meleg állapotban fölhevített sajtóba hozzuk, melynek segélyével azt csövekké préseljük. Ezen csövekből azután megfelelő hosszaságú darabokat levágunk és ezeket a levegőn meg hagyjuk keményedni. Ezen megkeményedett csődarabok képezik a tulajdonképpeni izzótestet. Ugyanily módon állítjuk elő a kontaktuscsövecskéket is, csakhogy ezeknél lehetőleg tiszta szenet alkalmazunk és azt préselés után ismeretes módon hevítjük. A tulajdonképpeni izzótestet képező csődarabocskák két végébe azután az izzított kontaktusszéncsövecskéket illesztjük be és az egészet még egyszer, a levegő elzárásával tégelyben, szén- vagy gráfitpor között, körülbelül 48 órán át, üvegfúvóban vagy villamos kemenczében erős izzásba hozzuk. Ennek következtében a kontaktuscsövecskék a világítótesttel teljesen összeköttetnek. Ezen benső összeköttetést azonban a beillesztendő kontaktus - széncsövecskéknek beszorítása vagy becsavarolása által is elérhetjük. A platinából, nikkelből vagy valamely más fémből előállítható vezetéksodronyok izzítás előtt vagy után illeszthetők a kontaktuscsövecskékbe, a szerint, a mint az illető fém nehezebben vagy könnyebben ömleszthető meg. Ezek után a világítótest az üvegkörtébe való beszerelésre teljesen készen van. Az űrös formánál fogva a világítótestben az izzás folytán káros anyagfeszűltségek nem keletkezhetnek. Mivel a csőalakú test fala egész hosszában egyenlő keresztmetszetű, annak izzása és kiterjedése éppen oly egyenletesen megy végbe, mint a közönséges széntesté. Daczára ennek azonban annyira ruganyos, hogy a világítótest gyengébben fölhevített végének csekélyebb kitágulása nem hat zavarólag. + A vjlágítócsövecskének a vezetéksodronynyal való összeköttetését a szénkontaktuscsövecske akként közvetíti, hogy az áramnak a fém és a világítócsövecske között való egyenletes vezetése biztosíttatik. Mivel a sajtóból kikerülő csőalakú világítótest még igen könnyen formálható, azt sűrített gázok bevezetése által fölfúvathatjuk, úgy hogy az ellipszoid vagy golyó alakját nyeri, m;

által világítófölülete nagyobbíttatik; ekkor azonban arra kell ügyelnünk, hogy az áramvezető keresztmetszet minden ponton egyenlő legyen, hogy a világítótest e^ész hosszában egyenletes izzásba jöjjön. Ezen középkontaktusok a lámpának normális igénybevételénél csak kissé melegszenek át. Hasonló módon kötjük össze az űrös gömbök vagy ellipszoidok alakjában előállított világítótesteket is a platinadrótokkal, a mikor is arra kell ügyelnünk, hogy az ezen űrös testekben tartalmazott levegő az üvegburoknak kiszivattyúzásánál, a melyben a világítótest elhelyeztetik, szintén eltávolíttassék, mely czélból a viágítótestnek vagy a középkontaktusok falazatában finom furatot rendezünk el. Minthogy az ily izzótesteknél az összellenállás és a fölület a szénnek elpárolgása következtében csak nagyon keveset változik, a lámpának fénye a hosszabb égési tartamnál is csak nagyon keveset fog változni. Ezen széntesteket éppen úgy láthatjuk el széncsapadékkal, mint az eddig használt izzólámpákéit, oly czélból, hogy az