10412. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes számító-lécz
— 2 — van beosztva, Az egyes vonások a sorszámok logarait adják, c részén a 0°—34'-től 5°—43'-ig c" részén pedig az 5°—43'-tól 45° ig terjedő szögek eotangeinek logarithmusai foglalnak helyet. Ezen 3 beosztásnak kezdet- és végpontjai nem korrespondeálnak a vályú a részének kezdet- és végpontjával, hanem cotg 5°—43', 0 és cotg 45°-nak megfelelő vonás a vályú a részén lévő 1 vonástól balra; a cotg 0°—34', 10, és cotg 5°— 43'-nak megfelelő vonás a vályú a részén lévő 10 vonástól jobbra esik mintegy 2 5 '"%-re. Természetes, hogy ez által a közepén beosztás nélkül maradó hely származik, és pedig c-nél cotg 1°—49' és l°-49' között, c'-nél 500 0 és 50 0 0, c"-nél pedig cotg 17°—33 és cotg 17°—33 között. Következménye mindez annak, hogy a vályú fenekén lévő beosztásokat — a mint azt később látni fogjuk — a nyelv két végének alsó élével olvassuk le. A 9. ábrában látjuk a számítólécz vályújának oldalnézetét. Itt a beosztások alapja az előbbiek fele, vagyis ugyanazon hossz, mely előbb lO00 0 részre volt beosztva, itt 2000 0 beosztással bír. Következőleg 5 mutató a vonásának segélyével az a és b beosztásait a vályú ezen oldalára vetítve másodhatványt vagy — fordított eljárással — négyzetgyököt kapunk. A 8. ábra a vályú alolnézetát tünteti föl. Ennek alsó és fölső széle két különböző léptékben van beosztva. Megfelelő noniuso^* vonalzó segélyével tehát (egy ilyen a 7. sz. ábrában látható) vele összrendezőket is rakhatunk föl teljes pontossággal papírra, melyet, hogy könnyen mozduló ne legyen, megfelelőhosszúságú ólom prizmával rögzíthetünk. A két léptékes beosztás között helyet foglalnak : C ábra, mely távmérési és területmérési módon szemléltetésre és képletének alkalmazására szolgál; D ábra és a hozzá tartozó képlet, mely szerint d és m léczemmel pontosan — bár két beállítással — kiszámítható; E ábra és a hozzá tartozó képlet, melynek segélyével a szögmérő műszerrel 2 állásból bemetszett pontok összrendezőit lehet eszközömmel könnyen és gyorsan — sok esetben teljesen megfelelő pontossággal — kiszámítani, tehát az asztallal való fölvételt elkerülni. Ezeken kívül több a gyakorlatban sűrűbben előforduló viszonyszám. A vályúnak f része ék alakban van lemetszve és jelen esetben-mmrekre beosztva (lásd 1., 6., 11. és 12. ábrák). A nyelvnek keresztmetszetét 2. ábra. hosszmetszetét 5. ábra föliilnézetét 11. és alulnézetét 10. és 12. ábrák tüntetik föl. A nyelvnek fölülnézeti beosztása teljesen azonos a vályú a és b részeinek beosztásával (lásd 11. ábrában). A 10. ábrában látjuk a nyelv alolnézetét. Itt w-nél a 0° 34'-től 5° 44'-ig terjedő szögek log sinusai vannak fölrakva, úgy hogy a vályú b részének megfelelőleg a kezdet és végpontok középen összeesnek és a nyelv ezen részét körbe hajlítva képzelvén, a kezdet ponttól: log 0° 34'-től jobbra terjed a beosztás log sin l°49'-ig = 500 0 -ig és újra log sin 1° 49'-nél kezdve visszatérőleg log sin 5° 44'= l000 0 -ig, mely a kezdet ponttal esik össze. A nyelv w részén az 5° 44'-től 90°-ig terjedő szögek log sinusai vannak fölrakva, A cosinusokkal való számítások megkönynyítésére a szögeknek 90°-ra való kiegészítéseik is rá lehetnek jegyezve a nyelv n és rí részeire. • A nyelvet a 4. ábra szerint a vályúba tolhatjuk. A vályú és nyelv kezdet- és végvonásait egymásra állítván ; szükséges, hogy a nyelv két szélének alsó éle a vályú feneke beosztásainak kezdet és végpontján álljon. Ez okból a nyelv — a mint ez az 5. ábrában látható hosszmetszetből látszik — valamivel rövidebb a vályúnál és a két szélén z kimetszésekkel lehet ellátva. A mutató keresztmetszetét 3. sz., fölülnézetét 11. és 12. oldalnézetét 9. sz., és hosszmetszetét 5. sz. ábrák tüntetik föl. Ali egy fém keretbe foglalt Mária- vagy közönséges üvegből, melynek közepébe ij vonás van húzva. Az r keret (lásd 3. és 4 ábrák) s oldalába pedig a 9. ábrában látható x vonás van vésve, mely a fontemlített y vonáson át fektetett sík metszésébe esik. A fémkeret p és y részei a vályú k és l
