10367. lajstromszámú szabadalom • Vizi veloczipéd
- 2 — a készülék a vízben van. a kerekek annak I mozgását ne akadályozzák. Ha a készüléket szárazföldön akarjuk használni, úgy a Gx kormányt levesszük és az utolsó a merevítő rúdra erősítjük föl, a • mikor is a készüléket tolókocsi vagy gyermekkocsi gyanánt alkalmazhatjuk. A P lábforgattyú működtetése által a P1 lánczkerék és l'2 lánez közvetítésével a hátsó El tengely körül forogható P3 kereket forgatjuk. A hátsó E1 tengely az A. B. C. D oldalfalakon elrendezett Q csapágyakban elállíthatóan van ágyazva azon czélból. hogj' a P2 lánez feszültségét szabályozhassuk; hasonlóképen^ mellső E2 tengely is elállíthatóan van Q1 csapágyaiban elrendezve azon czélból, hogy a később leírandó í6 , /u lánczokat tetszés szerint megfeszíthessük. Mindkét Ex , E2 tengely végükön két T dobbal van ellátva, melyeken a <6 . t0 lánczok futnak körül. A T dobok mindegyike fából vagy más könnyű, de ellenálló anyagból készült t, t1 oldalfalakkal bír, a melyek a keresztben futó t2 csövek által vannak egymással összekötve. A t. t1 oldalfalaknak mindegyike bronz, alumínium vagy más, vízben nem oxydálódó fémből készült tl fogkoszorúval van ellátva, a melyen a két-két dobot összekötő tr \ f° lánez fut. Ezen lánez hasonlóképen bronz- vagy alumíniumból készül. Ezen lánczok mindegyike bizonyos számú A' nyúlvánnyal van ellátva, melyeknek száma épen az M úszók számának felel meg. Az M úszók levegő- és vízmentes kaucsuk- ; gömbökből állanak, melyek sűrített levegővel i vannak megtöltve. Az M úszók az N1 ] kaucsukcső-tengelyekkel vannak ellátva, i melyeken egy-egy aluminium-cső vezet keresztül, a melyek csapok segélyével a <r >, t" lánczoknak N nyúlványaiban vannak ágyazva. Ezen vízi járművet burkolattal is elláthatjuk, sőt le is födhetjük azon esetben, ha azt teherszállításra akarjuk használni. A vízi járműnek működése a következő : A V lábforgattyú működtetése által a P2 lánez révén a hátsó El tengelyt hozzuk forgásba, mely azután a tb , t0 lánczok közvetítésével a T dobokat forgatja. A vízi veloczipédnek irányítása semmiben sem különbözik egy más bicziklinek kormányzásától. mivel a kormánylapát nem hátul, mint az a hajóknál szokásos, hanem elül van elrendezve és így annak irányzására semmiféle különös gyakorlat nem szükséges. A K kormánylapát oly méretekkel bír. hogy azt az A, B. C, I) oldalfalak között szabadon mozgathatjuk, úgy hogy a kormányrúd segélyével a lapátot egyik vagy másik oldalra egy negyed fordulattal könnyen elfordíthatjuk, a mi által veszély esetén a vízi veloczipédnek lényeges fékezését érhetjük el. A készüléknek vízre bocsátásánál lehetőleg meredek partot választunk. A vízre bocsátás alatt az utas a nyeregben iii, a meredek part elérésénél a veloczipéd kerekeit átcsapja az 1. ábrában pontozottan föltüntetett helyzetbe s azután a gömbalakú úszók segélyével a meredek partról a vízbe csúszik. A mikor a készüléket a vízből ki akarja hozni, azt lassú menetben a part felé irányítja és pedig úgy, hogy a készülék mellső részével a lapos partra érjen; ekkor leszáll a készülékről és ;izt a mellső lánez segélyével a vízből egészen kihúzza. A közönséges bicziklihez hasonlóan, ezen veloczipédet, is két-három személy számára is berendezhetjük,anélkül, hogy a készülék berendezését lényegesen megváltoztatni kellene. A berendezésen a következő változtatásokat eszközölhetjük: A keretet egy tandem-kerettel helyettesíthetjük, melyet azután hasonló módon erősítünk föl. Az úszók számát az ülőhelyeknek megfelelően szaporíthatjuk, esetleg az úszóknak átmérőjét is növelhetjük, a nélkül, hogy a készüléknek hosszát megváltoztatnék. Nagyobb stabilitás czéljából a készüléket ki is szélesíthetjük, a nélkül, hogy ez által a járműnek viszonylagos gyorsasága csökkenne. A közönséges veloczipédeknek megfelelően motorral is elláthatjuk, melyet a jármű bordázatán rendezünk el, a mikor is a nyerget mélyebbre állíthatjuk és kényelmesebben elrendezhetjük.
