10361. lajstromszámú szabadalom • Visszalökés által töltő lőfegyver
- 2 -tek a 2. ábrának megfelelő számokkal jelölt vonalai szerint. A 12. ábra a tárnak hosszmetszete és ennek töltési módját mutatja be. A 13., 14 és 15. ábrák keresztmetszetek az 1. ábrának megfelelő számokkal jelölt vonalai szerint. A 16. ábra a tér egy részének nagyobb léptékű metszete. A 17. ábra a középső ágyat helyettesítő és a závárzatot magába fogadó toknak oldalnézete. Az A csőnek hátsó végére a lí zároló van erősítve, pl. rácsavarolva ós azzal együtt a I) tokban eltolható, mely egy darabból áll (17. ábra) és mellső végén a csövet, az F tárt és a ff ágyat, hátsó végén pedig az K tusát hordja. A tusa egy darabjával a tokba nyúl, mely itt a függélyes 11 középfallal van ellátva, melyben a tusába hossz irányban benyúló és ezt a 12 csavaranya által a tokkal szilárdan összekötő 10 rúdnak mellső vége van megerősítve (1. és 17. ábrák). A 1) tok alsó nyílása a IJ1 fenéklemez által van elzárva. (8., 10. és 11. ábrák). A tok jobb oldalán a 13 nyílás van elrendezve (10. és II. ábrák), melyek a B zárolón lévő 14 nyílás felel meg. Ezen nyíláson át löketik ki a töltényhüvely; de szolgálhat ez arra is, hogy nem, mint rendesen, az /'tárból az önműködő II adogató által, hanem kézzel is vezethessünk be töltényt. Ezen kívül még csak a Dl fenékrész van az l elcsattantó és az I kézi emeltyű számára nyílással ellátva, a kakas számára azonban nincs nyílás a tokban elrendezve, mivel ezen lőfegyver az u. n. kakastalanokhoz tartozik, azaz kakasa teljesen belül vau elrendezve, a mi azonban nem épen fontos jellemzője a találmánynak. A B zároló alul nyitva van, körülbelül derékszögű, szabad keresztmetszettel bír (8—10. ábrák) és a G zárófejet a mellső K és hátsó L tagból álló csuklós könyököt, valamint a H föltényadogatót foglalja magában. A C zárófej fölül a hátranyúló 15 lemezzel van ellátva, melynek segélyével az a B zárolónak 16 hornyában vezetődik. A C zárófej még a 17 bordákon s vezetődik, melyek a két « töltényvonónak ruganyos szárai által vannak födve és ezekkel együtt a zárolónak 18 hornyaiba nyúlnak. A zárófejen továbbá, a h hüvelylökő akként'van elrendezve, hogy az, mikor a zárófej majdnem teljesen vissza van húzva, a 19 csapszöghöz ütődik (2. ábra) és ez által a töltényhüvely fenekére exczentrikus nyomást gyakorol, mely a 13 és 14 nyílásokon át ismeretes módon a hüvely kilöketését idézi elő. A 21 csuklócsapszög által összekötött K és L könyökrészek közül a mellső K rész a 20 csukló által a C zárófejhez, a hátsó L rész pedig a 22 csukló által a B zárolóhoz van erősítve, a hol is az L rész, a mint ez a 6. és 9. ábrákból látható, előnyösen villaszerűén van foganatosítva és ezáltal a középvonal síkjában elrendezett e kakas számára szabad közt képez. A zárófej axiális furatában a r iitőszöget hordja, mely hátsó korongalakú végében elrendezett hosszúkás hasítékával a 20 csuklócsapszögön vezetődik, úgy hogy ezen hasíték az ütőszögnek mindkét irányban végzett mozgását határolja. Az *ütőszög-korong hátsó részével a közbenső <I rész érintkezik, mely ékalakú és akként van K tagban ágyazva, hogy az ütőszög-korongtól el nem távolítható, ellenben a K tagból könnyen kiemelhető, mihelyt ez utóbbit a 20 csapszög kihúzása által a C záró fejről lekapcsoljuk. A közbenső d rész hátsó végét az e kakas megütheti, mely nemcsak az ütőszög működtetésére szolgál, hanem egyúttal a csuklós könyökzárnak ki- és becsappantásánál is szerepel. A K tag és a közbenső d resz megfelelő 51 hézagolással bír, melybe az e kakasnak mellső vége a csuklós könyöknek behajlításakor bejárhat (4. ábra). Az e kakas az erős 23 menesztő csapszöget hordja, mely a B zároló két oldalán, a vízszintes 50 hornyokban vezetődik (9. ábra). Ezen csapszög egyidejűleg a hátsó L könyöktagnak 24 hasítékain is keresztülhatol. Ezen hasítékok mindegyike egy a csapszöget a könyök kinyújtott állásánál magába fogadó vízszintes részből és egy rézsútos fölfelé irányított részből áll. mely utóbbiban