10320. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes ajtózár
- 2 -kilinccsel nyithatjuk, ámde kulccsal is. nevezetesen, ha a kulcsot l nyíl irányában fordítjuk, ennek tolla az e nyelv e2 fogába kapaszkodik, és az e nyelvet szintén nyitja. Forgassuk most a kulcsot 11 nyíl irányábanakkor ennek tolla a <i elzárót emelni fogja I1 rúgó-gomb ellenébe, mindaddig, míg dl fog a p peczek fölé nem emelkedik és ekkor /2 rúgó az" e nyelvet második állásába előre löki, 1. ábra vékonyan pontozott helyzet; ezen második állásban a d elzáró hátsó d2 lapja fog a p peczek ellen támaszkodni. Most az ajtó zárt állapotban van, amennyiben csak kulccsal, de kilinccsel nem nyitható, sőt a kilincs normális állásában rögzítve van, t. i. e helyzetben a d elzáró valamivel magasabb állásba jutott, mint az e nyelv első állásában volt. s ezáltal a reá támaszkodó c kart is oly magasabb helyzetbe állítja, hogy ha a kilincset le akarnók nyomni, a c kar ahelyett, hogy hátra elmozdulna, a /.• peczekbe ütközik, miáltal a kilincs rögzítve van. A zárt most úgy nyit" hatjuk, hogy a kulcsot / nyíl iránt forgatjuk, minek következtében ennek tolla a d elzárót emelni fogja, míg i/1 fog fi peczek fölé kerül, tovább az e3 fogba fog kapaszkodni és ennek segélyével az « nyelvet hátratolja /2 rugó ellenében, mindaddig, míg a d elzáró d1 foga p peczek mögött l1 rúgógomb hatása alatt le nem billen, mely időpontot közvetlen követő pillanatban a kulcs tolla az fogat elbocsátja és I- rúgó az <• nyelvet a d elzáró d1 fogával a p peczek ellen szorítja. Forgassuk meg ugyanez irányban a kulcsot másodszor is, ezáltal ez a kilincs működését, mint már említve volt, helyettesíti, s a zár teljesen nyitva lesz. :>. ábra vékonyan pontozott helyzet A zár használható úgy jobbra, mint balra nyíló ajtószárnyakra, amennyiben az c nyelv alakja x x tengelyre symmetrikus; a 7. ábrában e nyelv x x tengelye iránt való metszet- j ben van föltüntetve. Az e nyelvnek a B lappal együtt való megfordításával érjük el j azt, hogy a zárt bármily ajtó-szárnyra alkal('1 rajzlap ni mazhatjuk. A zárnak balról jobb ajtóra való átváltását következőképpen eszközöljük: A zárat a B lapra foglaló t csavarokat kicsavaroljuk és a B lapot az e nyelvvel együtt a zárról leemelve, megfordítjuk, úgy, hogy ez utóbbinak e7 záró sík-lapja ellenkező jobb oldalra essék, de ugyanekkor a d elzárót levegyük az <• nyelvről, és megfordítva tegyük ismét reá: most az egészet vissza tehetjük a zár tokjába, s ezáltal elértük, hogy az e nyelv fordítva, de a d elzáró előbbi állásában van a zárban, csak az e nyelv lapjának másik oldalán. Az e nyelv fogai most szerepet cserélnek, e1 e* átveszik e2 es szerepét és viszont. Ha a zár előbb balra (2. ábra), úgy most jobbra (1. ábra) nyíló ajtóra lesz alkalmazható. SZABADALMI IGÉNY. Egyetemes ajtózár, jellemezve azáltal, hogy ugyanegy, e1 e2 e3 e* fogakkal és e6 csappal bíró, xx hossztengelyére symmetrikus <• nyelv, egyik normális állásában az e1 e2 fogakba kapaszkodó b c emeltyű-rendszert az a a1 kétkarú emeltyű közvetítésével mozgató kilincs segélyével, továbbá csupán az e2 fogakba kapaszkodó kulcs segélyével nyílik és ezen állásába n rúgó által visszatéríttetik, míg másik zárt állásába e6 csapján elhelyezett d elzáró, a zár A tokjának •/> peczke és n rúgó közvetítésével csupán kulcs által hozható, mely állásában a <• emeltyű-karnak <1 támasztó által e1 c2 fogakból eszközölt kiemelésével a kilincs működése kiváltatik. sőt a <• karnak k peczekre való támaszkodásával a kilincs rögzittetik is: egyrészt oly őzéiből, hogy a csak egy nyelvvel bíró zár kilinccsel és kulccsal legyen működtethető, másrészt oly czélból. hogy az c nyelv hossztengelyére symmetrikus volta miatt a B homloklappal együtt a zárban megfordítható és ezáltal a zár úgy jobbra, mint balra nyíló ajtószárnyakra alkalmazható legyen. ('alias r ./.Vi. y'r.r<-:inyomdája Budapt'sli-i
