10307. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasút

— 8 -kai vannak ellátva, melyek egymással szemben oly módon vannak elhelyezve, hogy a két süveget egymásról leemelni ne lehessen. Az így szerkesztett tuskó közepén egy 43 csatorna van, melyen az áramot a 41 süveg- • hez vezető drót megy át. Ez a drót egy 44 furatba húzható és a furatban egy 45 és két 46 47 korong segélyével van rögzítve, melyek közül az egyik ellencsavarház gyanánt szerepel. Ez a rögzítési mód, mint az magától érthető, bármely más alkalmas móddal pótolható. A 41 süveg fölső fölülete könnyen elkophatik. Ezt elkerülendő, a 41 süveget egy aczélból vagy öntvényből készült 48 süveggel födöm le, melyet a 49 csavar tart a kellő helyzetben rögzítve. Azonkívül a két egymást födő süveg között egy-egy ólomlemezt is elhelyezek, mely erős nyomás alatt lévén, a fölület lyukacsaiba szorul és így meggátolja, hogy esetleg a két süveg között a kellő fémes érintkezés megszűnjék. Magától érthető, hogy íöntartom magamnak azt, hogy ezt a tuskót bármely rendszerű elektromágneses bekapcsolóval és szakaszos vezetékkel bíró elek trotnos vasútnál alkalmazzam. Lehet a berendezést — ha a vonalat kisfeszültségű árammal tartjuk üzemben — folytonos vezetékkel bíró vasútaknái is alkalmazni. Lehet továbbá a tuskó alakját is megváltoztatni. Föntartom magamnak azt. hogy a tuskót sínalakjában képezzem ki, úgy hogy az valóságos folytonos vagy szakasos vezetősínt képezzen, melynek tetszőleges profil adható és mely vagy csak az áram vezetésére, vagy egyúttal futósín gyanánt is szolgál. <• Az én elektromos vasúti rendszeremnél a futósínek, mint azt föntebb említettem, az áram visszavezetésére is szolgálnak, tehát a sín különböző darabjai között elektromos kapcsolatot kell létesíteni. Ezt a következő módon érem el (23., 24., 25.. 26. ábra). Az 51 sín végén egy tetszőleges keresztmetszetű lyukat fúrok, melybe egy kúpos 52 csapszöget helyezek el. Ennek két diametrálisan szemben lévő és a kúp tengelyével párhuzamos 53 53 nyújtványa van, melyek hossza a kapcsolást létesítő rész átmérőjénél valamivel nagyobb és melyek alakja gyűrűszegmentum. A kúpos résszel szemben fekvő végükön az 53 nyújtványok visszafelé vannak görbítve, szélességük pedig a végek felé nő. A kúpos 52 rész középpontján egy 55 furat megy át, melybe egy fémből készült 56 csapszöget dugok be. Ez szolgál az elektromos áram vezetésére. Az 52 kúpot alsó végével, melynek átmérője pontosan egyenlő az 51 részben lévő furat átmérőjével, a furatba dugjuk, mint az a 23. ábrán látható, oly módon, hogy a nyújtványokra ütést gyakorolunk. Ekkor mint hogy a fülek végük felé vastagodnak — az 56 csapszöget szorosan körülfogják és az egész szerkezet a sín furatába szorul. A leírásból világos, hogy a két nyújtvány között egy 57 szabad szektor marad (24. ábra), melyek mindegyikébe egy-egy 58 csapot verek (2ö. és 26. ábra). Eme csaj) alsó része a kúpos rész fölületével érintkezik és az 51 darab fölületére fekszik, evvel a kapcsolat az egyik oldalon létesítve van. Hasonló módon járok el az 56 vezető másik végével. Föntartom magamnak azonban (mint az a 27., 28., 29. ábrán látható), hogy a kúpos részt a kapcsoló résszel egy darabból öntsem. Hogy a kapcsolatot a kellő helyzetbe hozzuk, elégséges ebben az esetben az 53 karok közé az 58 csapokat beverni, mint azt föntebb jeleztük. Föntartom magamnak továbbá (mint az a 30., 31. és 32. ábrán látható), hogy a vezetőt a két 58 csappal és egy darabból öntsem, úgy hogy ez a három rósz csak egy darabot képezzen. Ebben az esetben az 52 kúpos rész különálló. A kapcsolat létesítése czéljából a kúpos részt a kellő helyen helyezzük el. azután a vezetőt és a két csapot benyomjuk, a csapok pedig érintkezésbe jönnek a kúpos résszel és arra ráfekszenek. A különböző, a vonalon elhelyezett tuskók