10303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázok tisztítására
rozni. Az egyes csöveknek ellielyezésével az is lehetséges, hogy a különböző hengerekbe különböző folyadékokat lehet bevezetni, mikor a gázok vagy gőzök minden esetben a czentrifugálerő által előidézett nyomás alatt halad el a folyadékréteg fölött. A 8. és 9. ábra fölső fele a leírt készülék egy módosítását mutatja, mely az által van jellemezve, hogy a két f2 n2 palást közös fenékre vannak szerelve és hogy a belső palástban egy szárnyr^idszer forog, mely egy lyukasztott s2 palástból áll, melynek külső fölületén t'2 szárnyak vannak alkalmazva. A hengeres l1 2 illetve cső helyett itt hasitékszerü x2 nyílások vannak alkalmazva, melyek vagy köralakú, mint az a 8. és 9. ábrán látható, vagy pedig a doh tengelyével párhuzamosak, mint az a jobb oldalon föl van tüntetve. A gázoknak a folyadékon való átáramlását az által is elő lehet idézni, hogy a belső /'2 palást nyílásának v* oldalfalait oly hosszúra készítjük, hogy azok a folyadékrétegbe merüljenek, mely az >t2 palást belső* fölületén vau, úgyhogy a gázok az ábrán a nyilakkal jelzett vonalban mozoghassanak. Eme módszerek vagy külön-külön, vagy kombinálva alkalmazhatók. A csöveket vagy hasitékszerü nyilasokat az egyik és másik esetben úgy kell elhelyezni, hogy a nyílások ne essenek egymás föle, tehát a gázok a folyadékréteg mellett kénytelenek legyenek elhaladni. A készülék egy egyszerűbb alakját, melynél csak egy f2 palást és az .s2 í2 szárnyrendszer van alkalmazva, a 8c ábra mutatja. A czentrifugál gázáram minden esetben kölcsönhatást idéz elő a folyadék és gázok között, úgy hogy a folyadék és gázalakú anyagok egymással szemben eltolódjanak, mit még az is elősegít, hogy a gázok a folyadékon kénytelenek áthatolni. A leírt készülékek bizonyos esetben oly módon kombinálhatók, hogy a gázok egymásután több önálló készüléken haladjanak át. Esetleg azonban kívánatos lehet, hogy a kezelés közben a gázokat az elnyelő folyadékkal ismételten érintkezésbe hozzuk és ezt hütőföliiletekkel lehűtsük. Ily esetekben czélszerű, ha az említett készülékeket egy palástban helyezzük el. A 10. ábra egy ilyen, a gázok mosására alkalmas készüléket mutat. A készülék alsó rés^ kátrány levá- * lasztására szolgál. Az a palást egész hoszszában hűthető, vagy csak egyes szakaszai hűttetnek, a többiek ellenben fűttetnek. Ha a készülék a kátrányleválasztó és ammoniakkimosó gyanánt szerepel, a hűtés a paláit egész hosszán történhetik, a hűtőfölületek hullámos hengereket vagy csöveket képezhetnek és az utóbbiak, mint az az ha ábrán való vonatkozással leírtuk, szabadon lehet elhelyezni. A gázok a fix d nyakon áramlanak be és ha a különböző, vékony, mozgó folyadékréteggel födött kúpvagy hengerfölületek mentén tovább haladtak, mint azt a szárnyakon nyilak jelzik, nyomás alatt a hűtött föliiletre jutnak, mikor a kátrányrészek kiválnak és a mosóvíz ammóniákat nyel el. A tisztított gázok az e nyakon távoznak a készülékből. A mosóvizet először a fölső osztályba vezetjük, ott folytonos keringésben a kim- vagy hengerfölületek fölött mozog, mint azt a szárnyas nyilak jelzik, a fölösleges rész az alúl lévő rekeszbe jut, hol hasonló módon kering és a víznek egy részét a következő rekesznek adja át, tehát mindig ammoniak tartalmú víz jön ammoniaktartalmú gázokkal érintkezésbe. A készülék minden rekesze, ha az kívánatosnak látszik, külöu hűthető és míg a legfölső rekesz a leghidegebb, a többi fokozatosan melegebb lesz. Ha pl. a készülék benzol előállítására szolgál, a gázokot először hűtjük, a második részben pedig melegítjük. Ebből a czélból a készülék kettősfalú, a föliilet nagyobbítása czéljából hűtőkigyót alkalmazunk. A csőspirálok és a kettősfalú palást átvezetett folyadékkal hűthetők, ily módon* az elnyelő folyadék és a czentrifugálgázok is hűttetnek. A föntebb jelzett módon az elnyelő folyadékba jutott benzolt a telített folyadék egy másik hasonló készülékbe vezeti, melyet hűtés helyett fűtünk, oly czélból, hogy a benzolt a melegítés által az elnyelő folyadékból kiűzzük. A külön kátrányleválasztóban, mely a 11. és 12. ábrán látható, a
