10291. lajstromszámú szabadalom • Mozgó elektródákkal bíró készülékek ózon előállítására és egyéb hasonló czélokra

Megjelent 18í)8. évi január lió 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10291. szám. VII/i. OSZTÁLY. Mozgó elektródákkal biró készülékek ózon előállítására és egyéb hasonló czélokra. D" OTTÓ MARIUS BÖLCSÉSZETTUDOR NEUILLYBEN (FRANCZIAORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1897 julius hó 10-ike. Az ózonnak nagy feszültségű áramok segélyével való előállítására szolgáló eddig ismeretessé vált készülékek az által jellemeztetnek, hogy a veszélyessé válható rövidre zárásoknak elejét veendő, kénytelenek vagyunk a két elektródát, melyek között a kisütés történik és melyek között az ozoni zálandó gáztömeg czirkulál, az Ottó, Siemens és Andreoli-féle ozonizátorok módjára, üveg, csillám vagy'más dielektrikum segélyével egymástól elkülöníteni. A dielektrikus testek azonban gyakori balesetek okozói, különösen ha ezen czélra üveget használunk. Ha viszont ily dielektrikus testeket nem alkalmazunk, akkor legalább is (pld. elektrostatikus gép által fejleszthető) nagy feszültségű, csekély intenzitású áramok alkalmazása esetén a pozitív és negatív elektródák között ezeket hasznavehetetlenné tévő fényívek keletkeznek. Ezen fényívek főleg a gáztömeg ellentállásának azon csökkentése^által idéztetnek elő, mely annak fölhevítéséből származik. A jelen találmány tárgyát képező készülékkel már most az ózont váltakozó áramú gépek ós transzformátorok segélyével fejlesztett nagy feszültségű áramok fölhasználásával és az elektródák közötti rövidrezárás veszélye nélkül állíthatjuk elő. Ezen készülékek jellemzői a következők: 1. Az elektródák fele (vagy nagyobb része) mozgatható és 2. Azokat csak oly anyagokból állítjuk elő. melyek a hosszabb idejű ipari alkalmazásnál megkövetelt szilárdságot és ellentállóképességet illetőleg teljes biztonságot nyújtanak. 3. A villamos kisütés közvetlenül a levegőben, vagy a szükséges- feszültségi különbözeteket fölmutató fémes részek között az oxigénban történik, a nélkül, hogy az elektródák közé valamely dielektrikumot igtatnánk. Az elektródák (vagy legalább azok felének) mozgathatósága a kisütés tartamának erős megrövidítését czélozza, hogy ez által a villanyozott gáztömegnek minden fölheví-" tése és az ebből keletkező rövidrezárás megakadályoztassák. Ha pld. két oly elektródát figyelünk meg melyek valamely nagy sarkfeszűltségű áramforrásnak megfelelő pólusaival vannak összekötve és melyek egymástól oly távolságra vannak, hogy a kisütés közöttük nem jöhet létre, akkor, ha azok, elég csekély távolságnyira egymáshoz közelíttetnek, a kisütés bekövetkezik. Ha már most ezen távolságot fokozatosan nagyobbítjuk, akkor a kisütés azon pillanatban, megszűnik, melyben az ál-