10231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás boltozati fölülvilágítások összeállítására
rövidebb E, E szárakat helyezzük el. A váz részei azután a kiálló G, G ékrészek által köttetnek össze. Hasonló léczeket alkalmazhatunk a tábla szélei körül is, de előnyösebb itt csakis a táblát övező keretet alkalmazni-Az egész táblát azután elektrolitikus fürdőbe mártjuk és abban addig kezeljük, mig az egyes részek az azokat tartó váz és keret, által víz- és légáthatlan prizmás táblává tökéletesen egyesítve nincsenek. A 7., 71 . ábrákban a váznak egyik foganatosítási alakja van bemutatva, melynél az az I lyukakkal biró lapos II csikókból és azok lyukain átjáró harántirányos J pálczákból áll. A prizmás téglák ezen esetben a ./ pálczák vagy sodronyok befogadására K horonnyal vannak ellátva (8. ábra). Az L keret az egyes prizmás téglákat tartja össze és egyesíti a prizmás járdarészletté. Természetes, hogy ezen prizmás téglák a leírt módon tetszőleges fémből készült és tetszőleges szerkezetű, módosított keretekben is alkalmazhatók járható fölülvilágító ablakok előállítására. A mint látható, a jelen találmány tárgyának leírásánál nem voltunk tekintettel az egyes téglák különleges alakjára, a mennyiben ezen czélra a közönséges prizmás téglák alkalmazhatók a nélkül, hogy alakjukban vagy méretükben változást kellene szenvedniök, de a boltozati hatás elérése czéljából kell, hogy azok többé-kevésbbé rézsútosan rendeztessenek el, a mikor is kissé szabálytalan fölületet eredményezünk. Előnyös például, ha a táblát képező téglacsoport közül a középső A tégla körübelül cm.-nyire, a B. C téglák külső szélei pedig körülbelül 1/3 cm.-nyire fekiisznek akiilső keret fölött-Ezen szabálytalanság azonban a téglák alkalmas alakítása által elkerülhető, úgy hogy a mint ez a 6. ábrán látható, egészen lapos ívet nyerünk. A jelen találmány lényege tehát egysze rüen abból áll, hogy egy csoport alkalmasan alakított prizmás téglát úgy állítunk össze, hogy azok előnyösen dómalakú boltozatot képezzenek. Az egyes részek akként egyesíttetnek. előnyösen elektrolitikus úton. hogy azok vízáthatlanok és állásukban biztosan megtartatnak, nem annyira a belőlük alkotott táblát körülfogó keret, mint inkább az ilyenekből képezett nagyobb tábla külső kerete és az említett boltozati alakítás hatása által. Az ez által elért eredmények abban állanak, hogy sokkal nagyobb átlátszó fölületet és jelentékenyen növelt prizmás fölületet nyerünk. A találmány lényegére tehát a prizmás téglák vagy az ezen téglákból kombinált táblák alakja befolyással nincsenek és azok máskép is alakíthatók, mint a föltüntetett példákban. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Járható föl ül etet képező, fölül világító prizmás táblák átlátszó fölületének növelése az egyes prizmás A* B. C tégláknak boltozatszerű összeállítása által, a hol is azok egy könnyű D, E váz segélyével egyesíttetnek és egy külső L keret által állásukban megtartatnak. 2. Eljárás prizmás, járható fölületet képező, fölül világító táblák előállítására, mely abban áll, hogy prizmás A, B, C részeket boltozat- vagr dómszerüen összeállítunk és a helyes kölcsönös állásban egy merev L tartókeretbe szereljük, úgy hogy nagy átlátszó fölületet nyerünk. 3. Eljárás az 1. alatt jellemzett, járható fölületet képező prizmás táblák előállítására. mely abban áll, hogy az egyes A, B. C prizmás téglákat boltozva vagy dómszerüen összeállítjuk és elektrolitikus úton egyesítjük, mi által vízáthatlan összeköttetést létesítünk. (2 rajzlap melléklettel.) Pailas részvény társaság nyomdája tiudapeetet.
