10227. lajstromszámú szabadalom • Prizmás ablaktáblák szabálytalan prizmákkal a fénynek tetszőleges módon valamely helyiségbe való vezetésére
- 2 — A 16. ábra a 15. ábra tábláiból alkotott prizmás ablak. A 17. ábra a 13. ábra tábláiból összeállitott prizmás ablak módosított kerettel. Az összes ábrákban a megfelelő részek ugyanazon betűvel vannak jelölve. A A a B primár-prizmákkal biró prizmás táblák testrésze. A 10., 11. és 12. ábrákban bemutatott elrendezéseknél secundar C prizmák vannak alkalmazva. Az 1 ábrában a primar B prizmák E és /'-né! más irányúak. A 3. ábrában a 6 H K stb. prizmás táblák prizmái más irányúak, mint az alap ./ prizmái oly czélból, hogy fényüket más irányban tereljék, mint amaz. Ugyanaz áll a 4. és 5. ábrákban összeállított részeknél. Az 5. ábrában az egyes részek vagy prizmás táblák teljesen szabálytalanok, fölületük pedig hatásosság czéljából tetszőlegesen van prizmákkal borítva. A 6. és 7. ábrákban az összes prizmás táblák egyenlő szöggel bírhatnak és a fény mindegyikük által a kivánt irányba szóratik. mivel egymáshoz képest el vannak fordítva. úgy hogy a prizmák az egyik táblán diagonálisan a másikon azzal ellenkező irányban futnak; az egyiken függélyesek, a másikon víszintesek stb. A 8. és 9. ábrákban oly berendezés van bemutatva, melynél az egyes szakaszok egész felületének rézsútos állása által idézzük elő a prizmás hatást. A 10., 11. és 12. ábrákban bemutatott elrendezéseknél ugyanezt érjük el, csakhogy körülményesebb módon. A kivánt hatások elérésére a 13., 14. és 15. ábrákban bemutatott idomok legelőnyösebbek. Ily táblák megfelelő elrendezése által ugyanis a prizmákat az ablak egész szélességében egy irányban vezethetjük (17. ábra) vagy az egyes lemezek elfordítása által egymáshoz szög alatt állíthatjuk (16. ábra). Ez utóbbi esetben, a mint az különösen a 7. ábrából kitűnik, nem lehet egyenletes külsőt elérni. M a keret vagy ablakráma és N a váz részei, melyek az egyes részeket összetartják. Eddig a prizmás táblák akként voltak elrendezve, hogy a prizmák viszintes vonalakban vagy az ablakhoz haránt-irányban futottak és a rájuk-vetődő fényt a szobákba szórták. Könnyen belátható, hogy ezen világítás nem oszlott el egyenletesen az egész helyiségben és gyakran megtörtént, hogy a szobának épen megvilágítandó része maradt homályos. A prizmás ablakok ellőállításánál, melyeknél azt akarjuk, hogy a fény bármely tetszőleges irányban szórassék. igen fontos, sőt szükséges, hogy az egyes részek az egyenletesség fönntartásával rendeztessenek el és az egész ablak a szemre kellemes hatást gyakoroljon. így pl. az egyik esetben az ablaktól jobbra eső, egy másik esetben az ablaktól balra eső tárgyra kell erősebb fényt szórnunk; a harmadik esetben pedig az ablak mögötti tér kell, hogy egyenletesen világítassék meg. Ezen eredmények elérésének legkönnyebb módja már most abban áll, hogy a prizmás táblákat aránylag csekély méretben készítve, azokat nagyobb csoportokká és azután ablakokká állítjuk össze. Erre nézve ajánlatos, az egyes szakaszokat egyenlően alakítani. A 6. ábrában oly berendezés van bemutatva, melynél a függélyestől eltérő ellenkező irányokba egyenlő fénymennyiségek szóratnak. A 7. ábra oly elrendezést láttat, melynél a hatoldalú táblák elforgatása és megfelelő csoportosítása által bármely irányban tetszőleges mennyiségű fény vethető. A 17. ábra oly elrendezést mutat, mely az összes fényt az egyik oldal felé szórja. Ezen elrendezés által bármely irányban tetszőleges mennyiségű fényt vetíthetünk a világítás egyenletességének egyidejű megtartásával. Ezen esetben az öntő formának alkalmas berendezése által a prizmátikus fölületeket tetszőleges szög alatt állíthatjuk a prizmás táblák oldalaihoz, úgy hogy a prizmás tábláknak nagy készlete nélkül is tetszőleges szög alatti prizmás táblákat állíthatunk elő; a 15. és 16. ábrák szerint a prizmáknak a
