10226. lajstromszámú szabadalom • Prizmás ablak fölülvilágítás (megvilágító ernyő)
stabil marad, tehát a legpontosabban beállítható a részeknek lehetőleg csekély súrlódásával. A tábla alsó végén az M harántrúdra az N fül van erősítve, melynek segélyével a táblát közelebbre vagy távolabbra tolhatjuk-Minthogy a prizmás tábla fölső része függélyes vonalban mozog, úgy ha azt kifelé forgatjuk (3. ábra), a tábla az ablaknak fölső részében a szoba szellőztetésére alkalmas szabad tért hagy. A prizmás táblával eszerint a házakban sok oly helyiséget természetes v4ágítással láthatunk el, melyet eddig mesterségesen kellett megvilágítanunk, mivel az eddigi szerkezetekkel az ablakokat el kellett zárni, úgy hogy a szellőztetés lehetetlen ; ezen okból a mesterséges megvilágítást választották, hogy ezen helyiségeiét szellőztetni is lehessen. Hogy a leírt szerkezetű megvilágító ernyő oldalas napfényt is vetítsen a megvilágítandó helyiségbe, azt a jelen találmány szerint oly prizmás részletekből állítjuk elő, melyeknek mindegyike kis prizmás táblákból van összetéve, melyek a következőkben leírandó keretben tartatnak össze. A 11. ábra vízszintes metszete egy a jelen találmány tárgyát képező megvilágító ernyővel ellátott helyiségnek. A 12. ábra ezen ernyőnek nagyobb léptékben rajzolt nézete. A 13. ábra vízszintes metszete ugyanazon helyiségnek, melyezen ernyőnek vagy fölülvilágításnak más foganatosításával van ellátva. A 14. ábra oly helyiségnek perspektivikus rajza, melynek ablaka előtt a fölülvilágító ernyő van elrendezve. A 11. és 13. ábrákban föltüntetett egyszerű berendezés az ablak előtt kiálló A1 ernyőből áll, mely a napfényt fölfogja és a szobába vetíti és mely a C1 B1 és D1 prizmás táblákból áll, melyek a különböző irányokból jövő napfényt a szobába juttatják; a B* C2 és D2 fénysugarak körösztözik egymást, hogy a szobának különböző pontjaira jussanak. A 13. és 14. ábrákban az ernyőnek más foganatosítási alakja van föltüntetve, mely a leírttól abban különbözik, hogy az az oldalas E2 segédtáblákkal bír, melyek a napfényt az E1 E1 vonalak mentén vezetik be a helyiség belsejébe. A tulajdonképeni ernyőben lévő prizmás táblák a napfényt egyenesen előre vetíthetik, vagy akként is lehetnek alakítva, hogy azok a napfényt különböző irányokban vezetik be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy fölső végén mozgatható KK forgási pontok által tartott B prizmás tábla ablak-fölülvilágítás vagy fölülvilágító ernyő számára, egyrészt kétoldalt i?-nél a B tábla oldalas keret rúdjaira, másrészt D-nél az ablakrámára forgathatóan megerősített CC tartó rúdakkal ellátva, a hol is az E K és E D hosszak egymással és a B tábla negyedhosszával egyenlők, mely tábla, midőn azt ablak fölülvilágítása gyanánt alkalmazzuk éB rézsútosan beállítjuk, az ablaknak fölső részében a szoba szellőztetésére szolgáló tért hagy szabadon. 2. Ablakfölülvilágítás vagy megvilágító ernyő, mely áll egy, az 1. igénypont szerint szerkesztett és forgathatóan megerősített, a napfény bevezetésére szolgáló nyílástól kiálló B táblából, melynek egyes részei, melyekből az össze van téve, bizonyos számú a fény erősbítésére szolgáló párhuzamos B prizmákkal van ellátva, melyek a A1 I)1 és B1 C1 csoportokban akként vannak elrendezve, hogy az egyik csoport prizmáinak éliránya a másik csoport prizmáinak élirányával szöget képezzenek, hogy az egyes csoportok a szoba belsejébe különböző D2 B2 C2 irányokban vetítsék a napfényt, a hol is a vetett fénysugarak egymást keresztezik. (11. 12. és 13. ábrák. 3. A 2 alatt jellemzett ablakfölülvilágításnak egyik foganatosítási alakja jellemezve a főernyőnek oldalain elrendezett, függélyes E2 prizmás táblák által, hogy ez által még az ablakra oldalt eső fény is a szoba belsejébe vezettessék (14. ábra). - » (5 rajzlap melléklettől.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN
