10193. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő tüzelés mozdonyok számára

ződő füsttömegek alig vagy csak nagyon nehezen éghetnek el, mivel azokat a fölső levegővel nem hozhatjuk érintkezésbe. Az ezekből folyó mindkét föltételnek a jelen találmány tárgyát képező tüzelésnél az által felelünk meg teljesen, hogy a tűzszekrénybe a szokásos módon beépített boltozatnak hosszirányban megtört alakot kiWcsönözünk, miáltal a lángot és a füstgázokat a boltozat vége körül hosszú ívben térít]iik ki; a sze­kunder levegőj bevezetését a tüzelőajtón továbbá akként eszközöljük, hogy a meg­osztott áramokban, úgy a boltozat végére és a boltozat alá, valamint a tűzszekrény­nek hátsó sarkaiba is átvezettetik. A mellékelt rajzok ily füstemésztő moz­donytüzelést tüníetnek föl. Az 1. ábra annak függélyes metszete. A 2. ábra víszintes metszete. A 3. ábra hátsó [végnézet zárt tüzelő­ajtónál. A g boltozat az a tűzszekrénynek felén túl. annak kétharmadrészére terjed és utolsó részében víszintes, úgy hogy hosszirányban mintegy be van hajlítva. A boltozatnak meghosszabbítása által a gázok és láng átjárási keresztmetszete csök­kentetik, míg a boltozatnak megtört alakja következtében a fehéren izzó falon fölheví­tett égési termékek hosszú ívben eltérittet­nek, úgy hogy a hátsó részben fölszálló füstölgő égési termékek a fölhevített füst­mentes termékekkel való érintkezés folytán égettetnek el. Az égési termékeknek még füstöt tartal­mazó árama ez által oly keresztmetszeti csökkentést szenved, hogy már a fujtatóeső hatása (vagy megálláskor a segédtüjtató) által beszívott légáram elégséges arra, hogy ezen légáram az égési termékekkel tökéle­tes füstemésztést létesítő keveréket képezzen. Ezen levegőnek bevezetése a b tüzelő ajtón elrendezett bl nyíláson át történik, melyben a c csapó forgathatóan van ágyazva, melynek a tűztérbe nyúló részén két görbe f tartó által a d lemez van meg­erősítve. Ezen tartókat adott esetben magán a tüzelőajtón is elrendezhetjük, mely eset­ben a d lemez az ajtóval közvetlenül van összekötve. A h tüzelőajtónak külső oldalán továbbá a gyöngén fölfelé hajlított b2 lemez van megerősítve. Nyitott csapónál (1. ábra) a csapó a d és b2 lemezekkel két légcsatornát képez, me­lyek közül a fölső a levegőt az f tartók között nemcsak a g boltozatnak g1 végére, hanem a tüzszekrény hátsó sarkaiba is el­vezeti, a mint ez a 2. ábrából látható, míg az alsó c csapó és a b2 lemez által képezett csatorna a szekunder-levegőt a boltozat alá vezeti. Hogy a tüzelőanyag bevezetésekor a c csapó a fűtőnek útjában ne álljon, a beren­dezést előnyösen akként foganatosíthatjuk, hogy a csapó a .fűtőajtó nyílásánál önmű­ködőlég záródjék, az ajtó zárásánál pedig önműködőlég nyitódjék. Ezt pl. az által érhetjük el, hogy a csapó tengelyén a k bütyköt rendezzük el, mely a tüzelőajtó zárásánál a tüzszekrény hátsó falára erősí­tett, rugónyomás alatt álló i emeltyűbe ütközik. Ezen emeltyűnek ellenállás által a c csapó elforgattatik és igy fölnyílik; az ajtó nyitásánál a h bütyök az i emeltyűtől eltávolodik, úgy hogy a csapó saját súlyá­nak hatása alatt záródik. SZABADALMI IGÉNYEK : 1. Füstemésztő tüzelés, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőtérbe beépített g boltozat hosszirányában meg van törve, úgy hogy a láng és a füstgázok a boltozatnak le­hajlított g vége körül nagy ívben elté­ríttetnek és ennek következtében a tűz-1 érnek hátsó részében képződő füstgázok keresztmetszetét annyira csökkentik, hogy a beszívott levegő által a füst elemész­tessék. 2. Az 1. alatt jellemzett tüzelésnél a szekun­der levegőnek bevezetésére egy a tii zelő ajtó nyilasában forgathatóan ágya­zott c csapó, mely nyitott állásában az azon vagy a tüzelőajtón elrendezett, görbített vagy megtört f tartókkal és d, b2 vezetéklemezekkel egyetemben, me­lyek a csapóval, illetve a tüzelőajtóval vannak összekötve, a fölső levegőt úgy a q boltozatnak gl végére és a boltozat alá. valamint a tűzszekrénynek hátsó sarkaiba is elvezeti. (2 rajzlap melléklettel.) Hallás rés7.vé»-;[arsaság uomdáju iiutlapesien

Next

/
Oldalképek
Tartalom