10100. lajstromszámú szabadalom • Újítások érmek és hasonlók öntési eljárásnál valamint a hozzá való öntvényeken és készülékeken
fordítjuk éa k1 formálórészben az előbb leírthoz hasonló módon tesszük szabaddá az érmet, j* sajtolólapok egy igen alkalmas előállítási módja a következő: Az utánzandó érem vagy a grafittal behintett eredeti egyik oldalát galvanoplasztikus úton vörösrézzel vonjuk be, a mely vörösrézbevonat az eredeti érem negativját szolgáltatja. Ezt a negatívot pontosan leesztergályozzuk és igazítjuk, hogy az a készülékbe pontosan beilljék és azt egy sárgaréz, vagy bronzgyűrűvel ellátván, hátsó oldalát ólommal kiöntjük, ezt azután hasonlókép pontosan leesztergályozván, egy vastag sárgaréz vagy bronzlapra szereljük, mely bronzlapba azután ji csavarokat becsavarjuk. Az érem másik oldala számára hasonlóan elkészítvén a sajtolólapot, a sajtolólapokat egymással szemközt a két formálórészbe helyezzük. Ezen sajtolólapok tökéleletes reprodukcziókat szolgáltatnak. Daczára annak, hogy a készülékkel bármely fémből és ötvényből önthetünk érmeket, mégis ajánlatos azt az ötvényt használni, melyet föltaláló tapasztalatai nyomán a legjobbnak talált és pedig: 2°/o czink, 18°/0 antimon, 80% ólom. Ezen arányok bizonyos határok között változhatnak is. Ezen ötvény olvadási hőmérséklete 260—290° C. Ezen ötvényből készült érmek igen élesek, kemények és szépen csöngenek. Az ólmot és antimont külön tégelyekben vörös izzásig hevítjük, azután azokat folytonos kavarás közben egybeöntjük és a kavarást állandóan vagy időszakosan mintegy öt óra hosszáig, kisebbedő hőmérséklet mellett folytatjuk,hogy az elgőzölést megakadályozzuk. A kavarás 4-5-ik órájában a hőmérsékletet aránylag gyorsabban csökkenteni kell, a midőn is a czinket szilárd állapotban bele helyezzük, a czink gyorsan olvad és további kavarás folytán az egész keverékkel elegyül. Lehet ezen ötvényhez esetleg 4—5% vörösrezet is adui, melyet egy a vörösréz olvadási pontján túlhevített külön tégelyben olvasztunk és hideg állapotban keverünk a már összevegyített ólom és antimon közé, a czinket itt is, mint azelőtt utólag vegyítjük közé. A czink vagy annak egy része az ötvényből el is maradhat, és az elmaradt részt a munkás belátása szerint az éremöntés folyamata alatt helyezheti az ötvényhez. Az olvasztótégelyben czélszerűen a 2^2—3 atmoszféra nyomást alkalmazunk, a melynél nagyobb nyomás már nem igen segíti elő az öntés eredményét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék érmek vagy hasonló tárgyak előállítására, jellemezve az egymáshoz képest eltolható k k1 formarészekben elhelyezett ;'8 sajtolólapok által, a mely sajtolólapok j& rúgók által szoríttatnak egymáshoz, az öntés alatt pedig az olvadt fém nyomása folytán annyira távoznak egymástól, hogy a készítendő érem vastagságának megfelelő formát alkotják. 2. Az 1. alatt igényelt készülékkel kapcsolatban egy B olvasztótégely, melyben az olvadt fémre 0 légsűrítőből jövő sűrített levegő nyomást gyakorol és a mely olvasztótégelyből az olvadt fém bizonyos időközökben az 1. alatt igényelt készülékbe sajtoltatik. 3. A 2. alatt igényelt légsűrítőnél az 0 hengert körülvevő T köpeny, melybe t csövön keresztül hideg víz vezettetik, mely víz azután t1 csövön a sűrített levegőt elvezető s csőre jut, oly czélból, hogy a légsűrítőben a levegő fölhevülését megakadályozzuk. 4. Az 1. alatt igényelt készülékkel kapcsolatban a K k k1 formálónak H szánon való elrendezése, mely szán a B olvasztótégelyhez erősített G kereten elmozgatható, oly czélból, hogy a formáló az olvasztótégelyhez tolható és ismét tőle eltávolítható legyen. 5. Az 1. alatt igényelt készüléknél a j3 sajtolólapok, melyeknek előállítása úgy történik, hogy az eredeti éremalakon
