10095. lajstromszámú szabadalom • Automatikus acetylen-fejlesztő
ábrán látható egyik berendezést használni az 1. ábrán látható berendezés helyett, a nélkül, hogy ez az üzemet megváltoztatná. Ezért csak* az 1. ábrán látható szerkezet működési módját kell leírni. A víz az a tartályból a szűk görbe c csövön jut a b tartályba vagy teknőbe, a levegő az a tartályba a d csövön áramlik be. mely az a tartály fölső végéig ér és melynek alsó vége kevéssel a b tartály széle alatt van. Ha a b tartályban a vízszint bizonyos fokig fölemelkedett, a d cső alsó végét elzárja, tehát a levegő a csövön ki sem juthat, ezért a c csövön sem folyik be több víz. mert a cső U-alakú görbülete a levegő kijutását meggátolja, A b tartályban volt víz az e csövön az A gázfejlesztőbe megy és a karbidot nedvesíti. A tartályban a vízszintje siilyed, ezért az a tartályból újra bejut a víz a b tartályba stb., tehát * tartályban lévő vízoszlop magassága csak igen kis mértékben ingadozik. A d cső fölső végének x vonala az c cső alsó végének y vonala között lévő távolság szabja meg a tápláló víz nyomását. Az e cső legczélszerűbben görbe, hogy a nyomás növekedténél a vizet a gáz a csőből annyira ki ne nyomhassa, hogy a gáz az e csövön át távozzon. Ha ugyanis a gázfejlesztőben a gáz nyomása nagyobbodik, az e csőben a vízszín stilyed, ról z-re és a gáz kiömlését az xz vízoszlop gátolja meg, t. i. a víznyomás annyival nagyobb lesz, minél nagyobb a gáznyomás. A G1 harang súlya oly módon van megszabva, hogy a gázra ható nyomás nagyobb legyen, mint az xy vízoszlop nyomása, ha azonban az r tartály a vízbe merül, a fölhajtás a harang súlyát annyira csökkenti, hogy a gáznyomás az xy vízoszlop nyomásánál kisebb lesz, tehát a víz a gázfejlesztőbe befolyhat, a gázfejlesztőben fejlődött gáz pedig a gazométerbe juthat, de mert a G1 harangot a beömlő gáz újból fölemeli, az r tartály is ki fog a vízből emelkedni és a tehermentesítő hatása csökken. A harangnak a gázra gyakorolt nyomása ekkor az x y vízoszlop nyomásánál nagyobb lesz, tehát a vízbeömlés és a gázfejlődés megszűnik. Abban a mértékben, melyben a gáz az s csövön át távozik, a G1 harang is sülyed, az r tartály ismét a vízbe merül és a harang súlyát csökkenti úgy, hogy mint előbb leírtuk, újból víz folyik a tartályba és az acetylénfejlődés megindul. Az 1., ö. és 9. ábrán látható berendezésnél a G1 harang által gyakorolt nyomás az x y vízoszlop nyomásánál nagyobb, a harang súlyát pedig a lefelé való mozgásánál a harangon alkalmazott berendezések csökkentik. A 7., 8. és 10. ábrán latható szerkezetnél azonban a harang által gyakorolt nyomás az xy vízoszlop nyomásánál kisebb és a harangon alkalmazott készülék pedig a harang nyomásának nagyobbítására szolgálnak, de úgy. hogy a nyomás a harang lefelé való mozgásánál csökkenjen. A vízbeöinlést mindkét esetben hasonló módon zárjuk el. Ennél a készüléknél tehát a harang nyomása általában nagyobb vagy kisebb, mint as x y vízoszlop nyomása, annak megfelelően hogy a harang mily mértékben merül a vízbe, úgy, hogy a gázfejlődés, a gáz fogyasztásának megfelelően automatikusan megszakad vagy újból megindúl, a nélkül, hogy e készülék fölügyeletet igényelne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Automatikus acetyléngázfejlesztő, melynél az acetylénvíznek kálciumkárbídra gyakorolt hatása által állíttatik elő, az által jellemezve, hogy a vizet egy a tartályból időszakosan vezetjük a b tartályba úgy, hogy a vízszín a tartályban közel állandó marad, a tartályból pedig egy e cső vezet az A gázfejlesztő fölső végéhez, mely cső U alakban van meghajlítva, hogy a gáz elszállását meggátolja és hogy a tápláló víz nyomását a gáznyomással egyenlővé tegye, míg a víz beömlését a fogyasztásnak megfelelően oly módon szabályozzuk, hogy a gáznyomás a gázfejlesztőben állandó maradjon, mit az által érünk el, hogy az A gázfejlesztőben kapcsolt G1 gazometer-
