9980. lajstromszámú szabadalom • Készülék acetyléngáz fejlesztésére
lámpa lángzójának alsó részét képezheti: a csaptestnek másik h2 furata közvetlenül az A tartály belsejébe torkol; mindkét furatot a közös h csap által egyidejűleg zárhatjuk vagy nyithatjuk. A fejlesztőt képező G csőben a g rácson a fölbontandó carbid áll. melyet czélszerüen C1 hengeralakba formálunk, és mely a víz behatása ellen a c védőköpennyel van burkolva. vagy egyébként szigetelő réteggel, (pl. olajjal) bevonva, úgy hogy a víz a carbidnak csak a rostélyon nyugvó végét támadhatja meg. A carbid hengernek fölső végére a 1> súlyt helyezzük rá, mely a carbidot a fogyasztás mérvében a rostélyra nyomja; a súly helyett lehetne rúgót is alkalmazni. Az A tartályban még a kis, részben vízzel töltött E tartály van elrendezve, mely a tartály folyadékába merülő e1 csövön az A tartálynak fölső részével és egy másik, a folyadék fölszíne fölé nyúló fc3 csövön keresztül a légkörrel közlekedik, úgy hogy ez által hydraulikus elzárás képeztetik. Ezen zárást ismeretes módon kettős csőtérddel is létesítjük, mely zárást létesítő csekély mennyiségű folyadékot tartalmaz. Magától értetődik, hogy a G fejlesztőbe, az időegységenként fejlesztendő gázmenynyiségnek megfelelően, több carbid hengert is állíthatunk be. Minthogy a carbid elszigetelő burkolata a vízzel, csak csekély fölületen érintkezhetik. úgy a fejlesztett gáznak mennyisége csekély és fölötte nagy mennyiségű gáznak igen gyors fejlesztése el van kerülve, minek következtében az a alatt jelzett robbanási veszély is ki van zárva. A k syphonon keresztül a K szekrénybe vezetett gáz a tisztító anyagon át áramlik és a csapnak megfelelő beállításánál, a A1 furaton keresztül, (a mikor is a K1 szita a lángnak a készülékbe való visszacsapását megakadályozza) a lángzóhoz vagy a gazometerhez áramlik. Mivel egyidejűleg a h3 csapfúrat is nyitva áll, úgy az A tartályba levegő hatol és itt a vízre nyomást gyakorol, úgy hogy ez a fölbontás mérvében a fejlesztőbe emelkedik és a carbiddal érintkezésben marad. Azon esetben, ha több gáz fejlődik, mint a mennyi a h1 furaton keresztül elvezettetik a G fejlesztőben lévő fölös gáz a g rácson át a vízre nyomást gyakorol, úgy hogy azt a fejlesztőből, pl. körülbei az n szintig kiszorítja; a carbid ennek következtében a víz hatása alól elvonatik és a gázfejlesztés mindaddig megszakíttatik. míg a G esőben összegyűlt gáz elhasználtatik. A víz ezután ismét fölszáll a G fejlesztőbe, míg ott a carbidhengernek alsó felületét érinti, mire a gázfejlesztés újból megindul. Mivel mindkét h1 h*- csapfúratot egyidejűleg nyitjuk és zárjuk, a carbidnak további fölbontása csak lángzóhoz vagy a gazometerhez vezető cső nyitásakor történhetik, a mennyiben levegő csak akkor jut be az A tartályba és csak akkor nyomhatja föl a vizet a G csőbe. Ha ellenben a csapot elzárjuk, akkor az /V vízszint fölött lévő tér légmentesen el van zárva, az n vízszint ennélfogva nem emelkedhefik és ennélfogva a gáznak túlfejlesztésével járó robbanási veszély el van kerülve. Ha valamely előre nem látott körülmény folytán a carbidnak a vízzel való egyesülésénél fölötte magas hőmérséklet keletkeznék. mely a készülék alkalmazását veszészélyessé tenné, akkor előbb már a víz részben gőzzé lesz és ez utóbbinak nyomása által az R csőben fölhajtatik és addig folyasztatik ki. míg az alsó csőnyílás szabaddá lesz. mire az acetylengáz is a G fejlesztőből az A tartályba és az R csövön keresztül a szabadba áramolhat. A hőmérséklet növekvésével járó robbanási veszély is tehát el van kerülve. Ha mindezek daczára a gáz mégis túlnyomást létesítene és a tartálynak az N vízszint fölött lévő része, a gázt befogadni nem képes, akkor a gáz hydraulikus E elzárásnak e1 e3 nyomócsövein (vagy az ezeket helyettesítő csőtérdeken) keresztül a szabadba tódúl. A mint látható, ezek után túlnyomás következtében sem állhat be robbanási veszély.
