9926. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús kormánymű szivattyúszelepek számára
Iára ható nyomások különbségének módosítása által záratnak. Az 1. alatt jellemzett szivattyúnak egyik foganatosítási alakja, melynél a kormány dugattyú egyik oldalán valamely állandó rúgónyomás vagy folyadéknyomás (vagy pl. a légköri nyomás, vagy a nyotjjó vezeték nyomása (21. ábra) vagy a szívó vezeték (13. ábra) vagy a szivattyú gőzvezetékének nyomása) által van megterhelve, másik oldalán pedig oly folyadéknyomásnak hatása alatt áll, mely azon dugattyúlöket vége felé. mely löket közben a szelepnek nyitva kell lenni, csökken midőn az állandó nyomásnak a szelepet zárnia (21. ábra) és növekszik, ha az utóbbinak a szelepet nyitnia kell (IP), ábra), de mely változó nyomás a dugattyúlöket előző része közben az állandó nyomással majdnem egyenlő, úgy hogy az a szelepek kormányzására hatással nincsen és a szelep önműködően nyílik, a hol is a kormányhengerekben bekövetkező nyomásváltozásnak kezdete és időtartama a változó nyomás bevezető csövekben elrendezett 5 fojtó szelepek segélyével (13. és 21. ábrák) szabályozhatók. Az 1. alatt jellemzett szivattyúnak egyik foganatosítási alakja, melynél a kormánydugattyú két oldalára ható nyomások és pedig egyidejűleg minden dugattyúlöket vége felé akként változnak, hogy az eredményezett nyomás az ellenkező irányt nyeri (17., 20. és 30. ábrák), úgy hogy a szelep a kormánymű által nemcsak záratik. hanem nyittatik is, a hol egyrészt a két nyomó szelep másrészt a két szívószelep ugyanazon kormányrúdon van elrendezve, úgy hogy azok egy kormánydugattyúval (107 a 17. és 20.. 140 és 150 a 23. ábrában) működtethetők. Az 1. és 2. alatt jellemzett szivattyúnak egyik foganatosítási alakja, melynél valamely nagy, állandó nyomás a szelepek zárásának irányában hat a kormánydugattyúra és melynél a kormányhengernek azon vége, melyben a nyomásváltozás bekövetkezik, a szivattyúhengernek oly pontjával van összekötve, melyet a szivattyúdugattyú azon löket vége felé érint, melynek befejeztével a szelepnek zárva kell lennie (1—4. ábrák), a nyomószelepnek 10 kormányhengere van (1 4. ábrák), tehát a váz az említett szivattyúhenger egyfekvésű végének ily pontjával, a szívó szelepekéi kormányhengere pedig a szivattyúhenger ellenkező végének ily pontjával van összekötve, úgy hogy ezen összekötő nyílásnak a lökete végéhez közeledő szivattyúdugattyú által való szabadon bocsátásánál a kormányhenger változó nyomás alatt álló végében uralkodó nyomás szívó nyomássá sűlyed és az állandó nagy nyomás a kormánydugattyút a szelep zárásának irányában eltolja. 5. Az 1., 2. és 4. alatt jellemzett szivattyúnak egyik foganatosítási alakja, melynél kettő helyett csak egy összekötő nyílás van a szlvattyúhengert a kormányhengerekkel összekötő cső számára a szivattyúhenger közepén elrendezve (5. és (j. ábrák) és melynél a szivattyúnak dugattyúja oly magassággal bír. hogy az említett összekötő nyílást úgy a jobbra, mint a balra tartó löket vége előtt szabaddá teszi, a hol is az illető löket alatt zárva tartott szelepek kormányhengereiben bekövetkező nyomásváltozás hatástalan marad. fi. Az 1. és 2. alatt jellemzett, közvetlenül a szeleprudakon ülő kormánydugattyúkkal bíró szivattyúnak egyik foganatosítási alakja, melynél a szelepeket zárni igyekvő, állandó folyadéknyomás gyanánt a nyomóvezetékben uralkodó nyomást vagy a szelepeket nyitni törekvő, állandó folyadéknyomás gyanánt a szivattyú szívó vezetékében uralkodó nyomást alkalmazunk ós azt a nyomó, illetőleg szívó szelepek kormányhengereinek fölső, illetve alsó végeibe ürös, alkalmasan áttört szeleprúdak segélyével (31 ( J. ábra) vezetjük be a nyomó, illetőleg szívó szelep tányér fölött, illetve alatt lévő térből.
