9917. lajstromszámú szabadalom • Újítások mágneses jelenségek bemutatására szolgáló készülékeken

dául ebonit, czelluloid, linóleum. papir, ké­regpapír. szalma, nád. fa, toll. pecsétviasz, üveg. porczellán, szaru, bőr stb. A többi ; részek tetszőleges anyagból készülhetnek. A kísérlet kivitelére két készülék szük­séges, az egyik, melyet kézzel tartunk és a mely a kézzel vagy az egyik ujjal he­lyettesíthető. a másik a könnyen mozgó kísérleti tárgy. A kettő között föllépő vonzó vagy taszító erő a kísérleti tárgynak rend­szerint heves előre vagy hátra felé való forgásáról ismerhető föl. A két készülék részei egymással gyorsan kiválthatók. A készülék, ép úgy. mint a közönséges mágnesek, szigetelésre nem szorul. Ugy, mint az aczélmágneseknél, itt is lehet azonos anyagból készült kísérleti tár. gyakkal kísérletezni, mi elektromosságnál nem lehetséges. Aczélmágneseknél általában csak kétféle anyag alkalmazható, a kézi mágneseknél használható anyagok száma ezeknek leg­alább tízszerese, azonkívül az anyagok is mások. A pozitív kézmágneseket bármely emberi kéz vonzza, mi sem az aczélmágnesnél, sem az elektromosságnál nem lehetséges. Az aczélmágneseknek két sarkuk van. a kézi mágneseknek ellenben csak egy, vagy p.ozitiv, vagy negatív. Az összes elektromos vagy mágneses állapotban levő testeknél a vonzási és taszí­tási jelenségek létesítésére egy más, mág­neses vagy elektromos töltéssel bíró test szükséges, a kézmágneseknél ez elmarad. Ha a férfi kéz által mágnesezett testet a csapágyon elhelyeztük, ez azonnal kézmág­nes gyanánt szerepel, a nélkül, hogy aczél­mágnest vagy elektromosságot kellene alkal­mazni. Ha a kézmágnest dörzsölés áltaj mágnesezzük, akkor azon elektromosság is fejlődik, de ha az elektromosságot ismét elvezetjük, a kézmágnes hatását .semmivel sem csökkentjük, ezért az elektromosság hatása számba nem jöhet. Míg az aczélmágnes általában csak aczélt vagy vasat vonz, a férfi mágnesességű kéz­inágues tetszőleges szilárd testet, az aczél­mágnes mindkét sarkát, szigetelt drótokat, üveget, élő növényeket, virágokat, ágakat ; stb. is vonzza. A férfi mágnességű kézmág­nest az emberi test minden része, főleg kéz vagy ujj is vonzza, ellenben egy más férfi mágnességű kézmágnes taszítja. Az egyik mágnesnek erősebb, a másik mágnesnek gyöngébb mágnesezése által elérhetjük, hogy a második felét vonzza, a másikat ellenben taszítsa, vagy hogy az eredetileg ható ta­szító erő vonzó erővé alakuljon. Ez a férfi mágnesességre vonatkozik. A női mágnesességgel telített tárgyak vagy mozdulatlanok maradnak, vagy pedig sza­bálytalanul lengenek. Éj) úgy áll $ dolog azokkal a mágnesekkel, melyeket előbb férfi, azután női kéz mágnesezett, ezekben a mágnesség kiegyenlíttetett. Ha a mágne­sezést csak férfi kézzel folytatjuk, a pozitív mágnesség újból előtérbe lép. Férfi és női mágnesség, ha a két mág­nesező normális, vonzza egymást A kísér­letező egyének normális volta a kísérlet sikerének lényeges föltétele, de mert ez nem mindenkor történik, a kísérletek ered­ménye rendkívül különböző. Nő és férfi különböző testrészei (vagy ha a közvetítésre valamely dörzsölő anyagot alkalmazunk) az anyagokat különböző mó­don mágnesezik. Ennek elkerülésére czél­szerű a mágnesezésre mindig a födetlen kezet használni. A női kéz. melyet férfi kézzel való érint­kezés által mágneseztünk, a férfi mágnes­ségét mintegy *,/* óráig megtartja. Ez a találmány a physikában, physiolo­giában. orvostudományokban nagy horderő­vel bír. SZABADALMI IGÉNYE*. 1. Készülék az emberi mágnességnek érint­kezés nélkül, hőfok-változás vagy köze­lítés. vagy érintkezés által, mint vonzó és taszító erőnek kimutatására, mely egy A tartó tűre szerelt B csapágy-kupakon megerősített tetszőleges anyagból készült tetszőleges alakú kísérleti testből áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom