9770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta vasnak és acetylen gyártására használható salaknak izzón folyó érczekből elektrolizis útján való előállítására

- 3 -kemencze előtt áll, egyik kezével az r, másik kezével a V kézi kereket működteti, a kemenczében végbe menő folyamatokat pedig a kemenczén alkalmazott volta- és ampere mérők segélyével őrizi ellen. A kemencze munkamenete a következő : A szenek egymással kontaktusban vannak és a kemencze fenekét képező lemez a szenektőt mintegy 13 vagy 15 cm távolságban van. Ekkor az előzetesen vízmentesített érczet kellő mennyiségű mésszel és szénnel keverve a kemenczébe töltjük, míg az adalék egészen a szenek érintkezési pontjáig nem ér. Ekkor a szeneket egymástól távolítjuk, a fényív a két széncsúcs között átcsap és a fényívvel érintkező érez azonnal megolvad. Ekkor az adagolást folytatjuk, még pedig egy mechanikai berendezés segélyével, mely csak annyi anyagot vezet a kemenczébe, hogy a széncsúcsok mindig egyenletesen legyenek befödve. Ha az" adalék megolvadt, úgyhogy a széncsúcsok a megömlött anyagba merülnek, az áram a megolvadt anyagon folyik át, az elektrolytikus redukeziót végzi, de egyúttal a silicidek és carbidok képződését is okozza. A carbidok és silicidek fejlődése közben bizonyos mennyiségű szénoxyd fejlődik, mint azt már előbb említettük. ez a megolvadt tömegen áthatol, és a tűzhelyek fölött kráter képződést okoz, melyen a gáz elszáll. A kráter által okozott hősúgárzás jelentéktelen és azt lehet mondani, hogy az összes elektromos áram az érez transformálására lesz fölhasználva. Az elektrolyzis közben levált anyag a nagyobb sűrűsége következtében a salakon átszivárog és egy fürdő keletkezik, mely egymás fölött fekvő fém calciumcarbid-rétegből áll. Megjegyzendő, hogy a kemencze méretei oly módon vannak meghatározva, hogy a kemence fűtő hatása nem terjed egészen a falakig, tehát a falak a megolvadt anyag hatása ellen megvannak védve, minthogy a megolvadt anyagot poralakú anyag fogja körűi, mely a hőt rosszúl vezeti. Ily módon azt is elérjük, hogy a megolvadt anyag nem tapad a falakhoz és a kemencze falai és a mozgatható fenék között nem folyhat. Ha ily módon a kemenczét üzembe hoztuk, csak a rendes munkafolyamat föntartásáról kell gondoskodni. Mondottuk már, hogy a kemenczébe annyi anyagot töltünk, amennyi arra szükséges, hogy a szenek egy bizonyos magasságig el legyenek födve. A megolvadt anyag szintjét azonban más módon lehet állandóvá tenni, csak úgy, hogy a P lemezt egyenletesen sűlyesztjük, még pedig akkora sebességgel, mely a betöltött anyag mennyiségével arányos. Ezt oly7

módon érjük el, hogy a V kézi kereket rövid, szabályos időközökben forgatjuk. Ily módon bizonyos mennyiségű megolvadt vasat állítunk elő, melyet akkor csapolunk le, ha abból egy ingót megönthető, mihez körülbelül 300—400 kg. szükséges. Ha a megolvadt vas a kísérleti úton meghatározott szintet elérte, az 0 nyílást kinyitjuk és a vasat az L formába eresztjük. Hogy a kiömlő folyadék mennyiségét szabályozhassuk és hogy csak a vasat ne pedig egyúttal a salakot is lebocsássuk, a P lemezt kisebb nagyobb sebességgel emeljük addig, míg a lemez az 0 nyílás alsó éléig nem ér. Ekkor a kiömlő nyílást elzárjuk és ha a salak mennyisége nem túlságosan nagy, mi akkor fog megtörténni, ha nem akarunk sok calciumcarbidot előállítani, a műveletet folytatják és a salakot egyelőre nem csapoljuk le. A salak bizonyos ideig káros behatást nem gyakorol, mert a fém fölületén úszik és különben is szükséges, hogy bizonyos magasságú salak réteg maradjon hátra, mert ellenkező esetben a fémfürdő könnyen rövid zárást okoz. A calciumcarbid nehezen olvad meg, minthogy olvadási pontja igen magas. Eltávolítására a következő berendezést használjuk. A P lemez fölső részét egy kocsi képezi. A lemezt addig sűlyesztjük. mig a kocsi a talajon levő sínekre nem jut. Ekkor az R ajtót nyitjuk, és a kocsit egy fordítókorong segélyével egyelőre egy tranzverzális vágányra visszük azután egy másik mellékvágányon állott második kocsival helyettesítjük, az ajtót újból elzárjuk és a leirt műveletet tovább folytatjuk.