9757. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető reszelő vagy maró
- Í -egész hosszában derékszögű négyszög keresztmetszettel bír, hogy így a fogazott és sima lemezeket reáalkalmazhassuk; a keresztmetszet különben — a köralakot kivéve — bármilyen is lehet, de mégis előnyösebb az egész hosszában szimmetrikus, szabályos alak, a végből, hogy a lemezek helyzetét szükség esetében megváltoztathassuk a nélkül, hogy a szerszám alakját ezáltal megváltoztatnánk. 2. b aczéllemezek bl fogakkal, a középen kis i2 lyukkal ellátva, mely egészen olyan alakú és nagyságú, mint az orsó keresztmetszete, úgy hogy az erre föltűzhető. A lemezek kissé boltozott alakúak oly czélból, hogy minden előfordúlható eltolódást megakadályozzanak, ha a reszelőt esetleg hossztengelyére merőleges irányban vennők használatba ; a fogak nagysága és száma a szerszám finomságától függ. Az egyes fogak közötti rovátkák elegendő mélyre vannak készítve, hogy a fogakat elkopás esetében ki lehessen élesíteni. 3. Aczélból vagy vasból készült sima c lemezek, melyek éppen olyan alakúak, mint a b lemezek, csakhogy nem fogazottak és amazoknál kisebbek, a végből, hogy a b lemezek fogai mindig kellően kiállhassanak. Ezen sima c lemezek méretei a reszelő durvább vagy finomabb minősége szerint változnak és azok egymásra is helyezhetők olyképpen, hogy minden egyes fogazott lemez közé két vagy több sima lemez jut. De ezek éppen úgy teljesen el is maradhatnak, ha azt akarjuk, hogy a fogak nagyon közel essenek egymáshoz, a mi különösen a finom reszelőknél fordúl elő. 4. A rendes alakú nyél. A szerszám egyes részeinek szerelését igen könnyű megérteni, a nélkül, hogy annak bővebb magyarázatára szükség volna. Ugyanezen rendszer alkalmazható a marókorongoknál is és pedig, főleg kétféle módon : egyik szerint, melynél a korong kerülete (6. és 7. ábra), a másik szerint pedig, melynél a korong homloklapja (8. és 9. ábra) van a lemezekkel ellátva. Az első alkalmazási módnál a korong kerületébe feeskefarkalakú horony van készítve. hasonlóképpen a fogazott f és sima fL lemezek kettős fecskefarkalakot nyernek a középső nyílás elhagyásával. Hogy a lemezeket a horonyba illeszthessük, a korongon néhány g nyílás van, melyek tetszés szerinti számban lehetnek alkalmazva, és melyekbe a lemezeket addig sülyesztjük bele, míg fecskefarkalakú részük beleillik a horony fecskefarkalakú részébe; ekkor egymásután becsúsztatjuk a lemezeket a horonyba, a míg ezt a lemezek teljesen kitöltik. Hogy a lemezek a horonyból ki ne csúszhassanak. kis négyszögű g1 nyílás van alkalmazva. melybe egy kis peczket illesztünk. A lemezek mindkét végükön fogazással vannak ellátva, a végből, hogy ha az isgyik végükön elkoptak, egyszerűen megfordíthatok legyenek, a mely esetben másik végük kerül használatba. A másik alkalmazási módnál (8. és 9. ábra) a fecskefarkalakú g horony a korong egyik homloklapján van gyűrűalakúan alkalmazva, a kettős fecskefarkalakú h fogazott és h1 sima lemezeket g horonyba beillesztjük a g1 nyílás útján, azután a g'1 nyílásba illő kis peczekkel erősen összeszorítjuk a lemezeket. Az utóbbi két alkalmazási módnál főleg két körülményre kell tekintettel lennünk, először, hogy a korong működési módja miatt elcsavarodásoktól nem kell tartanunk, és így nem szükséges, hogy a fogazott vagy sima lemezek boltozottak legyenek; mindazonáltal kívánatra egy kissé meghajlítva is lehetnek; másodszor, hogy a fogazott lemezeknek párhuzamos oldallapokkal kell bírniok, hogy megfordíthatok legyenek és így a másik végük is használható legyen; hogy azonban a körsugarak összehajlóságának is eleget tegyünk, a sima lemezeket megfelelő módon egy kissé le kell tompítani. A 10. ábra a lemezek elhelyezésének és megerősítésének egy másik, egyszerűbb módját mutatja. Ennél % lemezek fogazottak, vagy sírnák lehetnek s különös alakúak a végből, hogy könnyen behatolhassanak il horonyba, mely nem fecskefarkalakú, de a középpont felé hajló i2 oldallal bír, úgy
