9719. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú dinamó elektromos gép

— 3 -Az 1., 3. és 4. ábrákat tekintetbe véve, az N S N1 Sl A'2 S2 és W3 S3 a mágnes sarkakat jelzik, és egy nyolcz sarkú egyenáramú generátor fegyverzetének teker­cselését mutatja. B B1 a keféket, C a kollektor hengert jelzi. Minden második kefét, — mint az ilyen gépeknél szokásos, — egymáshoz és a külső áramkörhöz kapcsoljuk. A 4-ik ábrá­ban a keféket a kollektor belső felületéhez rajzoltuk. A fegyverzet tekercset a a1 a2 és a3 veze­tékek segélyével b bl b2 és 63 gyűrűkhöz kap­csoljuk, melyek bármely alkalmas részen elhelyezhetők; ez által az egyenlő potentiál­lal bíró helyeket kötjük össze egymással. A vezetékek és gyűrűk segélyével egymás­hoz kapcsolt helyek, jelen esetben 90°-nyira vannak egymástól. Ilyen elrendezés által a gép áramkörei kellőleg szabályoztatnak, sok esetben három egyenlő potentiállal bíró hely is, melyek 120°-nyira állanak egymástól, kielégítő ered­ményt ad. Ha a mágnessarkok egyike pld. N gyöngébb lesz, vagy ezen sark mágnesező hatása a fegyverzetre, kisebb mint a többi saroké, a fegyverzetnek az erősebb mágnesező hatású sarkakhoz közelebb levő tekercs sza­kaszaiban keletkezett elektromotoros erő, a párhuzamos tekercselés következtében visszahat az Xsarok szomszédságában levő tekercs-szakaszra, és kényszeríttetik a vissza­hatás által ezen mágnessarkot tovább gyön­gíteni. Ezen gyöngítő hatás kisebb mérték­ben N sarok két oldalánál levő S és S3 sarkokra is gyakoroltatni fog. A találmány­beli összeköttetések által a fő és késlekedő váltakozó áramok, mágnesező és gyöngítő hatásuk következtében a kívánt kiegyenlí­tést a különböző mágnesező áramkörök között helyre állítják. A 2. ábra három egyen­áramú dynamó-elektromos gépet mutat. Ezen gépek fegyverzeteit az előbb leírt módon úgy kötjük össze, hogy a váltakozó áram egyik gépből a másikba vezettessék, c c1 o3 egyenáramú fegyverzetek, (a fegyverzet tekercsek nincsenek ábrázolva). Mindenik fegyverzet tekercse az 1-ső és 3-ik ábrában látható szabályozó összekapcsolásokkal bír azon különbséggel, hogy az összekapcsolás három, egymástól 120°-ra eső helyen törté­nik. és nem négy egymástól 90°-ra eső helyen. Ezen fegyverzetek f fl f2 kollektorok és g gl g2 vezetők segélyével e e1 fő vezetékek­kel párhuzamosan vannak kapcsolva, h h1 h2 a megfelelő gépek párhuzamos kapcsolású i i1 i2 pedig soros kapcsolású mágnes tekercsei. Mindegyik fegyverzetet három k k1 k2 kollektor gyűrűvel látunk el, és a megfe­lelő gyűrűket l l1 /2 vezetékek segélyével összekapcsoljuk. Mivel azon vezetékek (a rajzban nincsenek ábrázolva.) melyek n a1 a2 és a3 vezetékeknek (1. és 3. ábra) felel­nek meg, k k1 k2 gyűrűkhöz vannak kap­csolva, és a gépek gyűrűi l ll l2 vezetők által egymással szintén össze vannak kötve, a fegyverzetek nemcsak egyenáramot szol­gáltatnak e e1 fővezetékekbe, hanem elte­kintve a megfelelő mágneses terek erőssé­gének változásaitól, egyúttal kiegyenlítve tartatnak. Ennélfogva mindegyik gép a teher rá eső részét fogja legyőzni, és az eredmény ugyanaz lesz, a mit a szabályozásra használt vezetékekkel értünk el. Ha több egyenáramú generátor párhuzamosan van kapcsolva, és szabályozó összeköttetésekkel van ellátva, (2. ábra) a fegyverzetek mind egyenlő sebességgel fognak forogni. Ennélfogva bár­melyik gép által fejlesztett áram elektro­motoros ereje nem fog arra használtatni, hogy tényleges energiát vigyen át a válta­kozó áramú vezetékeken a többi gépre. Minden eshetőség, mi által a rendszer egyensúlya megzavartatnék, a különböző gépek mágneses tereiben lévő különbségek által jöhet létre; ezen eshetőségeket az által zárjuk ki, hogy a fő- és késlekedő áramot a váltakozó áramú vezetékeken vezetjük át oly módon, mint föntebb említettük. Tehát a szükséges kiegyenlítés az által, hogy az elektromos energiát csak a gépek fegyver­zetei között visszük át, fönntartatik. Ha ilyen elrendezésben két váltakozó áramú vezetéket alkalmazunk három helyett, a kiegyenlítő hatás létre jön ugyan, de meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom