9669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék baryumoxyd és baryumhydroxyd előállítására szénsavas baryumból

ezen tünemény folytán bekövetkező tökéletlen átalakítását baryumoxyddá baryumhydroxydnak képződése okozza. Mint minden égési termény, úgy a generátorgáz is, melyet ez ideig a baryumkarbonát megbontására alkalmazott körkemenczék üzeméhez használtak, vízgőzt tartalmaz, mely vagy a tüzelőanyaghoz mechanikailag hozzátapadt nedvességből vagy pedig a hydrogenből származik, mely a tüzelőanyagban mindig jelen van. A víz behatása folytán a szénsavas baryumból képződött baryumoxydból baryumhydroxyd képződik. Ha baryumhydroxyd csak igen csekély mennyiségben van is jelen, a baryumkarbonátból és a baryumoxydból álló izzó keverékben az már a tömeg megolvadását idézi elő. Ezen olvadás a külső rétegekben lép, föl, a hol a víznek baryumoxydra való hatása folytán barytinr hydroxyd keletkezett. A kiilső réteg megolvadásának az a következése, hogy abaryumkarbonat darabok összetapadnak, úgy hogy végre a kemencze tartalma összeolvad a kemencze talpával és a generatorgáz belépő nyílásai eltömődnek. Az előző megfigyelések vezettek már most a jelen eljáráshoz a baryumoxyd előállítására baryumcarbonátból. mi mellett a hevítés oly módon hajtatik végre, hogy miután a baryumoxyddal összeolvadó tisztátalanságok, továbbá a baryumhydroxyd képződését előidéző nedvesség nincsenek jelen, a tömeg megolvadása nem állhat be. Az olvadást az által akadályozzuk meg, hogy a hevített tömeggel nem jönnek olyan kövek érintkezésbe, melyek kovasavat, timföldet stb. tartalmaznak. Továbbá meg van akadályozva, hogy a meleg, bomlásban levő tömeghez nedvesség jusson. E czélból olyan tüzelőanyagokat használunk, melyek nem tartalmaznak nedvességet, a mit a tüzelőanyagoknak előzetes megszárítása által érünk el. Minthogy azonban sok tüzelőanyag hydrogent tartalmaz, mely az elégésnél vizet ad. azért lehetőleg kevés hydrogént tartalmazó tüzelőanyagokat kell alkalmaznunk. Ilyen anyagok az anthracit és a koksz. A tüzelőanyagok gázosításához és a generatorgáz elégetéséhez szükséges levegőt szintén szárított állapotban használjuk A levegő szárítása úgy történik, hogy elvezetjük azt valamelyik ismeretes, a gázokszárítására használatos anyag, például égetett mész fölött. A levegő szárításának legegyszerűbb módja az, hogy a levegőt már készre égetett baryumoxyd fölött vezetjük, mely annyira le van hűlve, hogy a baryumoxydból és a hozzávezetett levegőben levő vízből képződött csekély mennyiségű baryumhydroxyd már nem olvad meg, míg a levegőben foglalt nedvességet a baryumoxyd tökéletesen fölveszi. A leírt eljárás keresztülvitele különféleképen történhetik. Például a közönséges körkemencze, a melyet az előtt téglák égetésére használtak, alkalmazható volna a jelen eljárásra olyképen, hogy a száraz hamú és nedvesség nélküli tüzelőszert a kamarában csillagformában elhelyezett égetendő anyag közé bedobjuk. Használható a gáekamra kemencze is, a mennyiben a generátorban kőszén és barnaszén helyett csak száraz tüzelőanyagot használunk, melyben lehetőleg kevés hydrogen van. Különösen alkalmasnak bizonyult a jelen eljárás keresztülvitelére a készülékeknek két kiviteli alakja. Az egyik kemencze, mely a jelen eljárás végrehajtásánál kiváltképen alkalmas egy aknakemencze, mely az 1—5. ábrákban van föltüntetve. Az 1. ábra függélyes metszet a kemenczén keresztül, a 2. ábra egy másik függélyes metszet a 3. ábra metszet a—b vonal irányában, a 4. ábra metszet c—d irányában, az 5. ábra metszet l—m irányában. A kemencze v generátorokká! a fölrajzolt kivitelnél ezeknek száma négy (4. és 5. ábra) direkt összeköttetésben áll. A generátorok a 6. ábrában külön is föl vannak rajzolva. A kemenczeakna belül chamottekövekkel van kifalazva, de azokon a helyeken, a hol a képződött baryumoxyd magas hőfoknál érintkezhetik a kemencze falazatával, magnézia kövek (az ábrákban a-val jelölve) alkalmaztatnak, mert ezek nem tar-