9669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék baryumoxyd és baryumhydroxyd előállítására szénsavas baryumból
Megjelent 181)7. évi november hó 5-én. MAGY. SZABADALMI Kitt. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 13669. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás és készülék baryumoxyd és baryumhydroxyd előállítására szénsavas baryumból. FELD WALTHER VEGYÉSZ R/M LINZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 3-ika. Mig a szénsavas mészből és szénsavas strontiumból kör- vagy aknakemenczében való közvetlen vagy generatorgáztüzeléssel izzítás útján a szénsav kiűzése mellett a calciumoxydot, illetve strontiumoxydot jó kihozatal mellett megkapjuk, addig a szénsavas baryum megbontása csak tökéletlenül sikerül, úgy hogy az izzított szénsavas sónak csak 40—50°/o-át lehet oxyddá átalakítani. Ezen tényt eddig általában úgy magyarázták, hogy a szénsavas baryum sokkal magasabb hőmérsékletnél veszíti el a szénsavát, mint a szénsavas strontium vagy szénsavas mész. Tényleg azonban más okok idézik elő a szénsavas baryum tökéletlen bomlását. Azt találjuk ugyanis, hogy a baryumkarbonat izzításának eddig szokásos végrehajtásánál a részben még meg nem bomlott tömeg, mely kiváltképen szénsavas baryumból és baryumoxydból áll, külsején egy megolvadt réteggel van bevonba. Ezen réteg megakadályozza, hogy a meleg az olvasztókkal bevont tömeg belsejébe behatolhasson és a baryumkarbonat további bontását előidézhesse, míg egyidejűleg a fejlődött szénsav elszállása is megvan akadályozva. Miután a baryumoxyd, éjien úgy, mint a többi alkaliföldfének (caleium és strontium) oxydji, nem olvad, azért a megolvadt tömeg képződése tisztátalanságok jelenlétéből magyarázható meg. Ilyen tisztátalanságok, melyek a baryumoxydból és szénsavas baryumból álló tömeg megolvadását előidézik, nevezetesen a kovasav, vas és az alkaliák, melyek a chamotte-ban vagy a szénhamuban foglaltatnak. Ennélfogva meg kell akadályozni, hogy a kiizzítandó szénsavas baryum olyan anyagokkal, melyek a nevezett vegyületeket tartalmazzák vagy azokat szolgáltathatják, érintkezésbe jöjjön, miért is a szénsavas baryumnak nem szabad a tüzelőanyaggal, például a szénnel, az izzítás alkalmával érintkeznie. Azonban még abban az esetben is, ha a kemenczerészek, melyek az izzó baryumkarbonáttal érintkezésbe juthatnak, nem állanak chamotte-ból és az izzó szénsavasbaryuni a tüzelőanyaggal, tehát a szénhamuval nem is kerülhet érintkezésbe, a baryumcarbonat az izzításnál a fölületen mégis megolvad vagy összezsugorodik, mi által a baryumkarbonátnak az izzításnál való megbontása megint csak hátráltatva van. Kísérletek megmutatták, hogy a megbontandó szénsavas-baryutn megolvadását és