9649. lajstromszámú szabadalom • Javítás elektrolytikus fürdők előállítására
— 2 — barium-calcium- vagy strontiumsó, avagy egy ólomsó oldatához való keverése által nyerjük. A két oldat mennyisége nem arányos a két só chemiai aequivalenséhez, minek következtében tökéletlen kettős cserebomlás megy végbe, ami egy oldhatlan csapadéknak létrehozására és egy sóoldatnak előállítására szolgál, mely utóbbit decantálás vagy leszűrés által nyerjük. A tökéletlen kettős cserebomlás által ily módon nyert fémsó-oldat elektrolytikus hatását méginkább gyorsíthatjuk azáltal, ha valamely alkalikus sóoldatot, akár natrium-ammonium- vagy káliumsót, vagy pedig ezek közül két vagy három sónak az oldatban levő fémek legalább 1/6-a arányában létesített keverékét adjuk hozzá, azonkívül ha szabad borsavat vagy valamely szerves savat adunk hozzá. A műveletet meg is fordíthatjuk és a következőkép járhatunk el: Az elektrolyzálandó fém oldatát keverhetjük először ugyanazon savnak egy vagy több alkali sójával, mellyel az elektrolyzálandó fém egyesülve van. Ezen keverékhez adjuk azután a tökéletlen kettős cserebomlás által az említett oldhatlan csapadék létrehozására alkalmas földes alkali-fém oldatát és az így nyert elektrolythez adjuk végül, megelőző decantálás vagy szűrés után, a szabad bórsavat vagy szabad szerves savat. Ily módon az elektrolytikus fürdőt mindig ugyanazon konczentráczión tarthatjuk, anélkül, hogy annak lényeges tulajdonságai befolyásoltatnának, amennyiben pl. oly arányban, a mennyire az elhasználódik, a leválasztandó fémhez képest, sóoldatokat adunk hozzá, avagy pedig a sóoldatban a megfelelő fémből vagy e fémet tartalmazó ásványból oldható anódákat mártunk, vagy pedig végül a leválasztandó fém oxidjait vagy sóit adjuk az oldathoz. Ezen sókat vagy sóoldatokat azonban csakis egy és ugyanazon fém sóinak kettős cserebomlása által már nyert oldathoz adhatjuk hozzá. Ha két vagy több fémből álló ötvényt kell előállítani, akkor, mint föntebb említ| tetett, az ötvözendő fémek mindegyikének j sójából kell tökéletlen kettős cserebomlás utján elektrolytet készíteni és azután a különböző sóoldatokat, azoknak decantálása vagy szűrése után összekeverni. A fürdőt ekkor úgy tarthatjuk meg eredeti konczentráczióján, ha az ötvözendő fémeket alkalmazzuk anód gyanánt. Ugyanazon czélt érhetjük el oly fürdő alkalmazása által, melyet egyetlen fém sójából a tökéletlen kettős cserebomláson alapuló eljárással nyertünk és emellett a többi fémet oldható anód által képviseltetjük. Ha valamely fémet érczeiből kell elektrolytikus uton kivonni, akkor a leírt eljárás a következőkép módosul: Az elektrolytet a fölhasználandó érezek fémsói segélyével állítjuk elő, eközben az összetört és zsákokba vagy lyukacsos edényekbe töltött ásványokat czélszerűen szerkesztett anódák veszik körül; az ásványokra való hatás erősbbíthető azonkívül alkalmas savaknak az elektrolythez való hozzáadása által. Találmányomnak világosabb föltűntetése végett alább közlünk néhány példát bizonyos fémek leválasztására alkalmas elektrolytikus fürdők előállítására. 1. Magnesium. Egy aequivalens magnesium-sulfátot tartalmazó oldatnak egy aequivalensnél kevesebb chlorbariumot tartalmazó . oldattal való keveréke tökéletlen kettős vegycsere által oldhatlan kénsavas bariumcsapadékot és magnésium-sulfát- vagychlorid-oldatot ad, melyet decantálás vagy szűrés által vonunk ki és mely azután az elektrolytet vagy sófiirdőt szolgáltatja. 2. Alumínium. Egy aequivalens aluminiumchloridet tartalmazó oldatot egy aequivalensnél kevesebb ólomaczetátot tartalmazó oldathoz keverünk. Oldhatlan ólomchlorid-csapa-* dék jön létre; a fürdő aluminium-aczetat és aluminium-chlorid- oldatot tartalmaz, melyet az esetleg visszamaradó ólom nyomaitól kénhydrogén segélyével szabadítunk meg. 3. Ugyanazon fémet nyerhetjük, ha a sulfatokból indulunk ki és oldatként a calcium-chloridot alkalmazzuk.