9643. lajstromszámú szabadalom • Újítások petroleum és más folyékony égő anyagok számára való égetőkön
2 — a D D tokokat, melyek Bunsen-csövek gyanánt szolgálnak a levegő magával rántására. Ezen E rész egy darabból lehet a középső résszel, de előnyösebb, ha külön vannak; fémből vagy előnyösebben tűzálló anyagból készülhet; a q q közfalak elválasztják a külön I) D tokokat egymástól. Az eltávolítható í lemez tűzálló anyagból készül és körülveszi a középső B részt, mely fölött el van helyezve; ezen lemezbe ütköznek azon lángok, melyeket az o o injektorcsövek előállítanak. Ezen lemez fölfogja a lángokat, a melyek oldalt annak széle körül szétterjednek; mire azután, ha a gázok jól összekeveredtek és érintkezésbe jutván az /'lemez meleg fölületével, meggyulladtak, a gázok ismét visszaszállnak a kazán melegítő csöveihez vagy más melegítendő részekhez. Ezen gázok egy része keresztül megy az F lemez és a B középső rész között elrendezett gyűrűalakú u nyíláson és beleütközik a fölső F1 lemezbe és azt fölmelegíti, mely lemez a maga részéről ismét fölfogja a gázokat. G falazat a II vezetéket körűiveszi, mely vezetéken a külső levegő az o nyílásokon levő p lyukakhoz ömlik. A lángzó külső E része hozzátámaszkodik ezen falazathoz a k rúd révén és ennek k1 falkoszorúja segélyével. Ezen vezetékek mindegyikének szélén dugók vannak elrendezve, a végből, hogy a megvizsgálás és tisztogatás megkönnyíttessék. A petróleum előzetes fölmelegítése többféleképpen eszközölhető; a 4. ábrában egy vályú van berendezve, melybe gyúlékony folyadékot öntünk és ezt meggyújtjuk abban a pillanatban, a mikor az égetőt melegíteni akarjuk. A meggyúladás ereje és terjedelme függ a sűrített levegő által a petróleumra gyakorolt nyomástól. Az égető külső részei, a hol a Bunsen-csövek vagy vezetékek elrendezve vannak, előnyösen kicserélhető módon és tűzálló fémből vannak készítve és pedig vagy egy, vagy egymással összekapcsolt két darabból. A tűzálló F lemez három vagy négy kiugráson van elhelyezve és gyű. rüalakú útat nyújt a meleg gázoknak vagy lángoknak, melyek a lángzóba zárt petóleum előzetes melegítését végzik. A lángzó testét helyzetében egy csavar rögzíti, mely a kagyló közepében van elhelyezve, a hol a külső levegőt bevezető csövek végződnek, a mely I levegő a Bunsen-csőhöz vagy nyílásokhoz áramlik. — A helyett, hogy mint leírtuk, melegítő lángot állítanánk elő a gáz számára szolgáló sok nyílás segítségével, melyek mindegyike egy Bunsen-csőbe vezet, lehet csak egy nyílást is alkalmazni, melynek kiömlési gyűrűalakú keresztmetszetét különféleképpen változtathatjuk. Ez esetben a lángzó középső részének belseje, a melyben a petróleum elpárolog, állandó nyomás alatt áll és a láng intenzitását egyedül csak a gázbeömlés keresztmetszetének változata szabja meg. Hasonlóképen több kiömlés változó keresztmetszettel is csoportosítható a végből, hogy igen erős lángzót kapjunk. A 6., 7. és 8. ábrák mutatják, hogy miképen lehet, hasonló módon eljárva és hasonló eszközöket használva, vízszintes Bunsen kiömlésű égetőt készíteni, mely a kemenczén kíviil a fűtőnek szeme- és kezeügyében van elhelyezve és hasonlóképen alá van vetve azon melegnek, melyet azon meggyulladó gázok fejlesztenek, melyek magában a kemenczében fejlődnek a melegítő készülék alatt. A petróleum, mely nyomás alatt előnyösen a C1 csövön jön az A tartályból az égető alsó A1 részébe, kijővén az alsó D1 vezeték közepén, a nyilak által megjelölt irányban halad tovább, kellőképpen fölmelegszik és a D1 D3 csövekben elpárolog, miután érintkezésbe jutott a lángzó meleg meleg anyagával. A fölső Ds vezetéktől a meleg éghető gázokat a H H1 csövek elosztják az egyszerű vagy két részre osztott E El & csövekben, melyek mindegyike F1 toldalékcsővel van fölszerelve a Bunsen kiömlés számára. Ennélfogva mindegyik toldalékcsőből meleg gázáram ömlik ki nyomás alatt, mindegyik G1 Bunsen csatorna tengelye irányában, mely gázáram a körűivevő meleg levegővel, melyet magával ragad, érintkezvén, meggyulad és vízszintes irányban terjedvén, megmelegíti úgy a lángzó
