9605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelő anyagok hamujának szulfátokká való átalakítására, trágya konzerválás czéljából

Megjelent tfS97. évi október lió 26-án. MAGY. p|j KIK. SZABADALMI lÉÉllí HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 9605. szám. X/h. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyagok hamujának sulfátokká való átalakítására, trágya konzerválás czéljából. BURMEISTER MALVIN VILMOS EDE KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 május hó 29-ike. -leien találmány tárgyát oly eljárás képezi, melynek segélyével a tüzelő-anyagoknak hamuját, mely alumínium-, vas-, nátrium-, kálium-, mész-oxydból áll, kénsavval szulfá­tokká alakítjuk át. Ezen szulfátok a trágyá­hoz adva, azt konzerválják, a mennyiben egyrészt a fehérnyék s más nitrogén tar­talmú anyagok bomlását meggátolják, más­részt a rothadás folytán már keletkezett ammoniákot, valamint ennek sóit meg­kötik. A házi tüzelő szerek hamuja nem tartal­maz szulfátot, ellenben kéntartalmú szénnek a szabad levegőn való lassú oxydácziója foly­tán a bázisok egy része a keletkezett kénsav által leköttetik; az ily módon keletkezett gyps azonban nem alkalmas az ammóniák meg­kötésére. Ha ellenben a hamuban calcium­carbonát vagy calciumoxyd alakjában jelen­lévő meszet szabad kénsavval alakítjuk át gypsszé, egy könnyen oldható, finom rostos kristályokból álló anyagot nyerünk, mely kiválóan alkalmas úgy a szilárd és folyékony ammónium - vegyületek, valamint a szabad ammóniák megkötésére. Az eljárást a következőképen végezzük: A hamut annyi kénsavval elegyítjük, a mennyi a bázisok teljes átalakítására szükséges, és I pedig fa- és tőzeghamuhoz 50—60%, barna, szénhamuhoz 30—40% és kőszénhamuhoz 20—30% kénsavat adunk. Hogy a reakczió könnyebben menjen végbe, a kénsavval való kezelés előtt a hamut vízzel elegyítjük, s az átalakulás megtörténte után a terméket óvatosan szárítjuk, nehogy kénsav is eltávoz­zék, a mikor is egy sötétzöld port nyerünk, melyet 2—3 hétig közönséges hőmérséklet­nél a levegőn hagyunk állani, a mely úton egy lazán fölfuvódott, kristályos, szürkésfehér port nyerünk, mely alumínium, vas, nátrium, magnesium, kálium, ealcium-szulfát kris­tályos elegyéből, és mintegy 25°/0 , kénsav­val el nem bontható homok és kovasav­ból áll. Ezen anyagot már most a trágyadom­bokba, trágyalécsatornákba stb. szórjuk, mi által a trágyában foglalt anyagokat a romlástól megóvjuk, s az ammonium-vegyii­leteket és szabad ammoniákot kénsavas ammoniummá alakítjuk át. Ezen eljárás által azt érjük el. hogy a növények kiváló tápanyagául szolgáló nitro­gént nem engedjük ártalmas gázok alakjá­ban a levegőbe jutni, hanem a trágyában I megkötve, a mezőgazdaság czéljaira hasz­! náljuk föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom