9601. lajstromszámú szabadalom • Újítások ívlámpákon

melyek ennek alsó részét részben elfödik. Az e lemezek egyúttal az a korongok és a b csiga csapágyául is szolgálnak. A b koron­gok a csiga tengelyével szemben exczentri­kus i csap köi'ül forognak, a csigának majd­nem egész oldalföltiletét elfödik és félkör­alakú <] darabokbői állanak, melyekkel egy azoktól mágnesesen szigetelt h negyedkör­szegmentum van kapcsolva. A nyugalmi helyzetben eme részek az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el. A ko­rongok fölső g félkörének súlypontja a csiga tengelyénél mélyebben állanak. A koron­gokra a Jc mellék áramkörű elektromágnes hat, melynek fölső részében egy l mag van, hogy ez szükség esetén a mágneses mező hatását erősítse. Ha szükséges, alul hasonló magot lehet elhelyezni, hogy a mozgást csillapítsuk. Ha a mellék áramkörben az intenzitás nő, a vasrészek mágnesessége is nő és a korong a föllépő vonó- és taszító hatás következtében az 1. ábrán levő nyíl értel­mében forgásnak indúl, tehát az exczentri­kus csap körül forgó korongok a rugalmas c szalagot a csigáról leemelik. Ennek kö­vetkeztében a csiga szabadon foroghat és az x zsinór a széncsúcsokat a normális tá­volságra hozza. A 3. és 4. ábra szerinti berendezésnél a mellékáramkörű cséve patkóalakú elektro­mágnest képez. Ebben az esetben a koron­gok teljes kört képeznek, a középső a csiga az f csapon konczentrikusan van megerő­sítve, a külső korongok ellenben az exczen­trikus i csapon forgathatók. Ha a főáramkörben az ellenállás nő, a mellékáramkör hatása is nő és a k k elek­tromágnes a b korongokra hatást gyakorol-Ennek következtében a két korongot az elektromágnes meghúzza és a nyíl (3. ábra) irányában forgatja, még pedig az exczen­trikus ágyalásuk és az elektromágnesekre viszonyított helyzetük következtében. A középső a csigára a mágnesesség amaz anyagnak megfelelően hat, melyből a csiga készült, a csiga ily módon a korong moz­gását csillapítja. Az exczentrikus b korongokat alkalmasait elhelyezett súlyok vagy rúgók viszik a ren­des állásába vissza. Ha a mellékáramkörű cséve hatása a fő­áramkör ellenállása növekedtével nő. a mág­neses készülék azt idézi elő. hogy az exczen­trikus b korongok oly módon forogjanak, hogy a rugalmas c szalag az exczentrikus korongra feküdjön, és az a korongról leemel­kedjen, minek következtében a széncsúcsok egymáshoz közelednek. Természetesen különböző segédeszközöket lehet használni, hogy a mágneses mezőt és ennek a szerkezetre gyakorolt hatását na­gyobbíthassuk. Ez a szerkezet váltakozó és egyenáram­nál egyaránt használható kis fényerejű lám­páknál is alkalmas és tetszőleges módon kapcsolható. Az 5—9. ábrán látható berendezés arra szolgál, hogy a szenet gyorsan és egysze­rűen lehessen czentrálni. A p keretben két az r csap körül for­gatható q pofa van. Minden pofának egyik oldalán egy s ha­sítéka van, melyen egy t csavar megy át a másik pofába, közepén a szénnek megfe­lelő u ürege van. Az elhelyezésnél elégséges, ha a két t csavart egyszerűen meghúzzuk, ezzel a szenet már központosán beállítottuk. Ha a szén rosszul volna beállítva, csak az egyik csavart kell megereszteni és újból meg­húzni. Bármely oldalon álljon is a munkás, ha a lámpát tisztítja, mindig akad egy csavar a keze ügyébe, melynek meghúzásával a szenet beállíthatja, ez a berendezést rend­kívül kényelmessé teszi. A 8. és 9. ábrán a berendezés egyszerűsítve van. mert csak egy t csavar van alkalmazva. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Szabályozó-készülék ívlámpákhoz, mely az a csigával szemben exczentrikusan elhelyezett i csap körül exczentrikusan forgatható korongokból áll, melynél a csiga a széntartók felfüggesztésére szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom