9542. lajstromszámú szabadalom • Ferhérneműek szárítására szolgáló eljárás és készülék

— 2 -hordják; melyek a kamra mellső falazatán » át kinyúlnak. Ezen sínekre e1 kerekekkel és e kerettel bíró kocsik vannak elrendezve, e kerettel e2 konzolok vannak összekapcsolva, melyek a sín alatt a kampóval ellátott f rudat hordják. A szárítandó fehérneműt vagy az f1 kampókra aggatjuk föl, vagy tartó ken­gyelekre akasztjuk és ezeket függesztjük föl a kampókra. Az egyes kampók galvani­zált vasból, sárga rézből vagy más a fehér­neműt nem piszkoló anyagból kápzülnek. Mindegyik kamra a sínek számának meg­felelő D* sarkokon forogható I) ajtóval bír (1. ábra). Ha I) ajtót nyitjuk, a fehér­neműeket hordó kocsit dx sínen kitolhatjuk a nélkül, hogy az a sínről lejönne. Az ajtók czélszerűen fémből készülnek és egy belső 5 és külső 6 fallal bírnak; ezen utóbbi 7 mélyedésekkel van ellátva, me­lyekbe a két falat összekötő szögecsek van­nak beillesztve. A két fal között lévő teret aszbeszttel vagy más rossz melegvezető S anyaggal töltjük ki. Ezen ajtó fölött a kamrának mellső fala­zatában egy-egy nyílás van, mely úgy van alakítva, hogy a kocsit és az ezzel össze­kötött f tartót a kamrából kihúzhassuk. Ezen nyílások mindegyike a 25 csapóajtó­val van ellátva, mely úgy van a szárító­kamrának külső falazatára erősítve, hogy a mennyiben a futókocsit egészen a kam­rába toljuk, az ajtó súlya folytán önműkö­dőlég záródik, úgy hogy a meleg levegő ezen nyílásokon át el nem távozhatik. A kamra födélnek körülbelül a közepén k kupolával bíró kibocsátó nyílás van, a melytől K elvezető cső a H kondenzátor­nak fölső h nyílásához, míg a szárító­kamrának aísó részétől a K1 cső a K2 ven­tilátorhoz megy, mely a K csöveken át a kondenzátorból a gőzt és levegőt a szárító­kamrába hajtja. Ezen ventilátor állandó levegő czirkulácziót tart fönn, úgy hogy a nedvességgel telített levegő a szárító­kamrának fölső részéből kiszjyatik, innét a kondenzátorba kerül, a hol a gőz belőle lecsapódik s a levegő újból a szárító­kamrába jut. A H kondenzátor kellő számú h6 hor­nyokban rögzített, zárt /Í2 h° lapos edény­ből áll, melyek czélszerűen függélyesen vannak a h4 fémtokban ágyazva, mely a hR faburkolattal van ellátva. A kondenzátor fölső részén a h beeresztő nyílás van el­rendezve, melybe a szárító-kamrának már említett K kibocsátó-csövei torkolnak, /ta hs edények úgy vannak elrendezve, hogy min­dig fölváltva minden második edény a fala­zat egyik oldala felé, és a közbenső edény a szemben fekvő falazat felől fekszik, úgy hogy a K csőből a K1 cső felé a konden­zátoron át ömlő levegő számára egy nagy fölületű kígyócsatorna képződik, h* h3 edé­nyek a kondenzátor hűtésére szolgálnak, a mi a közös h7 csatornából h6 vezetékeken beáramló hűtő-folyadék által történik. A hűtő-folyadék mindegyik edénynek fölső részétől a ha csövön át halad, mely­nek szabad vége a h9 teknővel áll össze­köttetésben; utóbbi a küllevegővel köz­lekedik. Ezen elrendezés által elérjük azt, hogy mindegyik edény alsó részén a leghidegebb, már pedig éppen az alsó oldalon szük­séges, hogy a hőmérséklet lehetőleg ala­csony legyen, hogy a levegő nedvessége lecsapódjék, mielőtt a levegő h1 nyílásokon át kiszívatnék. Az által, hogy mindegyik edény egy tűi­folyási csővel van ellátva, s ennek közvetí­tésével a küllevegővel összekötve, elérjük azt, hogy egyrészt nincs ellennyomás, mely­nek folytán szükségessé válnék az edények falát vastagítani, mi ismét káros volna a hűtő hatásra, másrészt az edényeket köny­nyen illeszthetjük be a nélkül, hogy külön a hűtő-folyadék elvezetését eszközlő cső­kapcsolást kellene elrendezni. A kondenzátor feneke gyöngén hajlott hajtással és a h1 0 csatornával van ellátva, melyben a lecsapódott víz összegyűl és lefolyik. Az edényekben összegyűlő vizet a hx csappal csapolhatjuk le. A kondenzá­landó gőzt bebocsátó nyílás az áttört falú //l l térbe torkol (2. ábra), miáltal a beömlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom