9529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kiemelkedő mintákkal ellátott falburkolatok előállítására
Megjelent 181)7. évi október hó 21-én. MAGY. ggg KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 9529. szám. VlII/f. OSZTÁLY. Eljárás és készülék kiemelkedő mintákkal ellátott falburkolatok előállítására. F. H. FRÖHLICH & SON CZÉG CHRISTIANIÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 április hó 13-ika. Kiemelkedő mintákkal ellátott kárpitokat és falburkolatokat eddig oly módon állítanak elő, hogy a kész anyagot, például papírt, két kivert lemez között sajtolják s egyidejűleg melegítik, hogy a minta a nyomás megszűnése után is megmaradjon. Ez az eljárás több hátránnyal jár. Minthogy csak aránylag kis tér melegíthető, csak kis darabok állíthatók elő, míg hosszú csíkok előállítása nem sikerűi. Ezenkívül az eljárás végrehajtása nagy gondot igényel, mert a kárpit egyes darabjainak végei pon" tosan egymáshoz illesztendők. Jelen eljárásnak czélja az említett hátrányokat megszüntetni, a mennyiben lehetővé teszi bármilyen hosszú kárpitoknak, úgynevezett végtelen daraboknak, előálítását. Az eljárás abban áll, hogy a nyers faanyagból vagy föl nem dolgozott papíranyagból indulunk ki. Az eljárás végrehajtására a rajz 1. ábrájában vázlatosan föltüntetett gép szolgál. A vízzel megőrölt nyers fa- vagy papíranyag szitahengerekre jut s innét nemezre s azután hengerekre vezetjük, hol a sajtolás végbemegy. A hengerekről a sajtolt kárpit szárító-hengerekre, szárító lemezekre vagy más effélékre vezettetik és azután fölmotollázható. Ha kívánjuk, a kárpit belső oldala a minta sajtolása után ragasztóanyaggal kenhető be, s azután nagyobb tartósság czéljából valami szövetet nyomunk az enyvezett oldalra s ily módon szövetaljjal ellátott kárpitot kapunk. A kárpit fölmotollálása előtt festőgépen mehet keresztül, hol a színek fölrakása megy végbe. Az eljárás végrehajtásához szükséges, hogy a minta sajtolása után a kárpitnak kiemelkedésekkel ellátott oldala a szárító hengerekkel vagy a gép egyéb részeivel érintkezésbe ne jusson, hogy a díszítmény tönkre ne tétessék. Az eljárás lényege az, hogy a még nedves anyag sajátságos módon sajtolás útján kapja a mintát s csak miután ez megtörtént, következik a szárítás. Az eljárás végrehajtása következőképen történik: A nyers, vizes fa- vagy papíranyag a K szekrényekben van, melyeknek száma tetszőleges lehet. Az anyag a K1 szitahengerekre jut, hol vize részben elvonatik s most a végtelen A nemezszövetre kerül. Ezen szövet az anyagot két B és Br henger közé vezeti; a B henger el van látva azzal a mintával, melyet sajtolni akarunk, mig a B1 henger, mely merev anyagból készül, a B hengerre nyomást gyakorol s ez által a
