9523. lajstromszámú szabadalom • Kefék előállítására szolgáló gép

A fecskefarkalakú horonyban vezetett 37 lap, a melyben 37 rúd is mozog, a 47 rúd által az 50 csap körül forgó 49 karhoz van erősítve, s ezen kart az 51 rúdnál fogva a főtengelyen lévő 52 forgattyú lengésben tartja, úgy hogy ennek következtében a 37 rúd föl- és lefelé mozog. A 37a

lap föliil meg van hosszabbítva és az 53 görbe réssel van ellátva. Ezen rés a 37" lap föl- és lemenetelénél a főállványon ágyazott 54 szögemeltyűt hozza működésbe, a mely az 55 rúd segélyével a 32 lapot hordó 33 tolattyúhoz erősíttetik. A 34 szán az 56 rúdazatnál fogva (6., 9—12. ábra) az 57 szögemeltyű egyik szá rához van erősítve, mely szögemel tyű az 58 csap körül forogható (9. ábra) 37' laphoz erősített 58" kinyúló karban van ágyalva. Ezen szögemeltyű másik szára egy peczek segélyévef a főállvány 59 görbe résébe nyúlik. A 37" lap tehát föl- és lefelé való mozgásánál az 57 kart magával viszi, s ezen kar az 59 résbe való benyúlása által oly módon mozog, hogy bizonyos ideig egy lengést sem tesz; úgy hogy a 34 szán és 37 rúd egyformán mozognak, míg a 37 rúdnak a 34 szántól való eltolása akkor áll be, ha az 57 szögemeltyű peczke az 59 rés egyik vagy másik görbített részébe kerül. A 43 44 fogót ide-oda toló 46 kar a 7 főtengellyel keresztben lévő 60 tengelyre van erősítve (4. és 6. ábra) s a 61 forgattyú segélyével — melynek csapja a 62 tolótárcsa görbített vájatába nyúlik — ide-oda mozgattatik. A fogó nyitására szolgáló 47 kar a 64 tengelyen van, mely a főállványra vízszintesen erősített 64' függő csapágyban van ágyalva (6. ábra). A 47 emeltyűkar fölső vége egy csap segélyével (27. ábra) a főtengelyen ülő 65 sánta korong görbe vájatába kapaszkodik. A sertenyaláb könnyebb készítésére és jobb vezetésére szolgál a 66 tolattyú (5., 9—12. ábra), mely a 67* tengelyre erősített 67 karral van összeköttetésben. Ez a főállványra ágyalt tengely másik vége a 67" karral van ellátva, mely egy csap segélyével a 68 sánta korong (9. ábra) vájatába kapaszkodik. A 66 tolattyú annyira húzatik vissza, hogy a kefefa előretolása akadálytalanul történhetik meg. A kellő időben a tolattyú ismét addig" mozog előre, míg a rajta lévő nyílás a kefefa azon lyuka fölé kerül, a melybe a legközelebbi sertecsomó betétetik. A 29—3Í ábrák a 66 tolattyúfejet nagyobb méretben ábrázolják. Ezen fej a tolattyúrúdra erősített két pléhlemezből áll, melyek egy eső alakot képezve, a sertecsomót a kefefa lyukába történő bevezetéskor összetartják és biztosan vezetik. A csőalakú pléhlemezek oldalán a 661

rés van azon czélból. hogy a tolattyú visszahúzásakor a csőalakú fej a kefefába már behelyezett sertenyalábról oldalt el ne csúszhassék. Az egyik pléhlemez mellső végén a 662 nyúlvánnyal bír, mely a tolattyú előre tolása alkalmával a szomszédos lyukakban levő sertecsomónak oly módon való oldalt nyomására szolgál, hogy az újonan beteendő nyaláb teljesen szabad útat találjon. Hogy a serteszálak a nyalábban egyenletesen legyenek elrendezve, és az egész nyaláb olyan helyzettel bírjon, hogy a horog pontosan a sertecsomó közepére kerülhessen, ezen czélra az élén álló, elül kissé meggörbített két 69 vezető szolgál, melyek közé a sertenyalábot a 26 tolattyúból bevezetjük. Ezen 69 vezetők mindenike a 69" rudakra van erősítve. A két 69* rúd az állványban ágyazott 70 és 71 emeltyűkkel vannak összeköttetésben, a melyek ismét a 72 keresztrúddal olyképpen vannak összekapcsolva, hogy ennek jobbra vagy balra tolása által a vezetők közelednek, vagy távolodnak egymástól. A 72 keresztrúd eltolását a 75 sánta korong eszközli, melynek vájatába a 73 tengely körül forgó 70 kétkarú emeltyűnek 74 szárán levő csapja belenyúlik. A két vezető kölcsönös mozgatásával a serteszálakat egyenletesen rendezzük el. Némely esetben kívánatos a sertecsomó meghajlítását nem a középen, hanem a kö-