9505. lajstromszámú szabadalom • Újítások ekéken

melyeket 8 8 és 9 9 toldaléksúlyokkal látunk el. A 8 súlyok lapos tárcsaalakúak és a kerékkoszorú és agy között a küllők­höz két oldalt alkalmazzuk. (9. ábra.) Ezen tárcsákat csavarok segélyével egymáshoz és a küllőkhöz erősítjük. A 9 súlyokat a kúp­alakú barázda kerék bemélyedésébe helyez­zük és csavarok segélyével a küllőkhöz erő­sítjük. (10. ábra.) A 4 és 6 kerekek úgy vannak elrendezve, hogy azokatemelhessuk ésrsü lyesgtfressük. É~ezéIbol mindegyik kereket az 5., 6., 7. és 8. ábrákban vázolt emeltyűszerkezettel látjuk el. A 11 vezeték 5 nyúlvánnyal bír, mely a 4 és 6 kerekek tengelyeinek alátámasztására szolgál. A mint a 11 vezetéket 10 fogasrúdón föl- s alámozgatjuk, a hozzátartozó kerék is fölemeltetik, illetőleg siilyesztetik. A 10 fogasrudat 12 karral látjuk el (6. és 7. ábra), mely kart az 1 és 3 gerenda külső oldalára erősítjük. (1. ábra.) A 10 fogasrudat helyzetében 14 fogas­kerék és 13 15 kilincsmű által biztosítjuk. A 14 fogaskereket és 13 kilincskereket 16 négyszögletes tengelyre helyezzük, miáltal e két kerék forgásait együtt végezheti. Azon helyeken, hol a 16 tengely a 11 vezetéklap 50 nyúlványain hatol át, 17 18 hüvelyeket helyezzük el, melyek külső fölületükön hen­geralakúak lévén, a tengellyel együtt a vezetéklapban foroghatnak. A 16 tengely külső végére 19 fékező gyűrűt alkalmazunk, mely a 13 kilincskerék fékezésére szolgál, azonkívül 20 emeltyűkarral áll összekötte­tésben. Ezen 20 emeltyűkar tetszőleges hosszúságú lehet, és rúgó hatása alatt álló 21 akasztókar segélyével 13 kilincskerékkel kapcsolódik. Ezen 21 akasztókar fejét 20 emeltyűn lévő vezetékbe szereljük, úgy hogy a kilincskerék fogai közé akasztható legyen; ezenkívül a 21 akasztókart a 20 emeltyű fogantyújánál 22 fogantyúval látjuk el, mely lenyomás által a 21 kart a kilincs­kerék fogából kiakasztja. Ezen elrendezés se­gélyével a 20 emeltyűt elforgathatjuk, a nél­kül, hogy a kilincskereket magával vinné, és bármily helyzetben rögzíthetjük. A 15 kilincset 11 vezetőlaphoz csuklósan kap­csoljuk. és súllyal terheljük meg, hogy 23 foga a kilincskerék fogak közötti 24 nyílá­sokba kapaszkodjék. (8. ábra.) Az által, hogy a 23 fog és a kilincskerék-fogak közti nyí­lások fecskefarkalakúan vannak kiképezve, a 23 fogak önmaguktól nem kapcsolódhat­nak ki. Ha a kilincskereket forgatni akarjuk, a 15 kilincset ki kell kapcsolnunk. Ezen ki­kapcsolást a 20 emeltyűhöz csuklósan kap­csolt 25 emeltyű végzi, melynek vége a kilincs előtt foglal helyet. Ha a 25 emeltyű forgantyúját lenyomjuk, ekkor az emeltyű másik vége a 15 kilincset a kilincskeréktől fölszabadítja, a mint azonban a 25 emeltyűt elbocsátjuk, a kilincs ismét kapcsolódik a kilincskerékkel. Az eke 4 és 6 kerekeit ezen beren­dezés segélyével az eke működése alatt fölemeljük, miáltal azok a talajtól eltávo­lodnak, és súlyuknál fogva a 30 ekevasak­nak a talajba való besiilyedését elősegítik. A 30 ekevasak aczéllemezből készülnek, és homorú tárcsa alakot nyernek. Az eke­vasakat, 26 tartókra helyezzük, mi czélból azok szabad végeit 27 csapágyakkal látjuk el, melyek ferde irányban vannak elhe­lyezve. Ezen csapágyakba 29 karimával ellátott 28 hüvelyeket helyezünk, melyekhez a 30 ekevasakat kapcsoljuk az által, hogy a hü­velyeken át 31 fejjel ellátott csavart dugunk, és 32 csavaranyával a 21 csapágyat, a 28 hüvelyt és a 30 ekevasakat egymáshoz szorítjuk. A 32 csavaranya és a 28 hüvely közé 33 alátétlemezt helyezünk, hogy a súrlódó fölületek közé por, piszok be ne hulljon. A 26 tartókat 90° szög alatt a 3 gerendához erősítjük. Ezen tartókat a 3 gerenda szárai között egy sorban helyez­hetjük el. A 30 ekevasak 34 fölületnek megfele­lően vannak élesítve. Az ekevasak éleinek jriínysi, az eke mo zgás!T§SyanakJelel meg. _ Az ilyen élek következtében az ekevaSair csekély talaj föl ülettel érintkeznek, továbbá a metszőéihez közel eső akadályok eltávo­líttatnak. melyek által máskülönben az eke­vasak gyakran kiemeltetnének a barázdák­ból. A 26 tartók, melyekre a forgótárcsák

Next

/
Oldalképek
Tartalom