9487. lajstromszámú szabadalom • Mótoros kocsik kormányzására és hajtására szolgáló berendezések

Csokis segélyével a kocsi hátrafelé való mozgását idézzük elő. A 8 9 10 és 14 kapcsoló korongok a megfelelő fogaskerekekkel állandó kapcsolatban vannak (1. a 3. ábrát). A kapcsoló kerekek és a D tengely között a kapcsolatot fölváltva létesítik a megfelelő 56 féktuskók, melyeket az L gerendára szerelt szögemelők által oldalt tolt hüvelyek a velük kapcsolt csuklyós golyók segélyével, szorítanak a 8 9 10 és 14 kapcsoló korongok belső kerületére. Hogy a különböző könyökemelőket működtethessük, az L gerendán négy exczenterkorong van alkalmazva, melyek a könyökemelők fölött az L gerenda megfelelő oldalán fekszenek és melyeknek 30* exczenterbütykei a könyökemelők végére szerelt 28 csigákra hatnak (3. ábra). Az exczenterkorongok mindegyikének spirál-horonnyal ellátott 33 agya van, mely horonyban a 34 hajtóláncz fut. Emez agyak az L gerenda ugyanazon oldalára egy vonalba vannak ágyalva. A 34 láncz az L gerendán levő 35 csigákon és a kocsira szerelt 36 csigákon fut, tehát a láncz egy vízszintes síkba eső négyszöget képez (3. és 6. ábra). A 34 lánczon egy 38 emelő van megerősítve, mely emelőnek másik vége a 37 kézi emelőhöz van kapcsolva (1. és 2. ábra). Ha már most a 37 emelőt forgáscsapja körül az egyik vagy másik értelemben forgatjuk, a 29 30 31 és 32 exczenterkorongokat is egyidejűleg jobbra vagy balra forgatjuk. A 8. ábrán egy ily exczenter-korong, még pedig a 30 jellel jelzett van ábrázolva, a fr1

födél el van hagyva. Ez a 30 korong üreges és a 30c

-nél csuklósan kapcsolt 30u

bütyök a 30 korong belsejébe fordítható. A 30 korongra és a 30* bütyökre támaszkodó 30b

rúgó a 30* bütyköt a korong üreges teréből kifelé nyomja, úgy hogy az előbb említett 24* könyökemelőre hatást gyakorolhasson. Hogy a bütyök mindig ugyanabba a helyzetbe jusson, azon egy 30d

kiugrás van alkalmazva, mely, mint az a 8. ábrán látható, a korongra fekszik. A 30 korong megerősítése a 9. ábrából látható, az L gerendán az m csavar segélyével történik, melynek feje — hogy a 30* bütyök mozgását ne akadályozza — sülyesztve vagy levágva van. A fölcsavart födélen a 33 agy valami módon van megerősítve. Az exczenterkorongok elhelyezése olyan, hogy az egyiknek bütyke egy másikéval átlósan szemben feküdjön, a másik kettőével pedig 90°-os szöget képezzen, mint az a rajzokból világosan kitűnik. Ha az exczenterkorongok a 4. ábrán látható helyzetet foglalják el, a jármű áll, mert egyik korong sincs bekapcsolva. Ha a kocsis a 37 emelőre nyomást gyakorol, ezzel a 34 lánczot eltolja még pedig az adott irányban, az összes exczenterkorongok forgásnak indulnak, a 29 korong bütykével a 22* könyökemelőre nyomást gyakorol és a 10 kerék kapcsoló mechanizmusát működésnek indítja, vagyis a 22a

könyökemeltyű az a1

hüvelyt befelé tolja, ez által az 55 rudak segélyével az 57 csuklós golyók föl- és lefelé tolatnak, miáltal az 56 féktuskók a 10 kerék belső kerületére szoríttatnak. A kocsi ekkor a legkisebb sebességgel mozog, mert a 7 fogaskerék viszi át a forgást a Dl tengelyre és innen az F kerék a B hajtótengelyre. A 37 kézi emelő, melynek mozgásával létesítettük ezt az előremozgást, a 34 lánczczal, rovátkákkal ellátott 39 emelő (11. ábra) segélyével van kapcsolva, mely a 42 rúgó hatása alatt az egyik rovátkájával a 3.9® léczbe fogódzik és így a 37 emelő csak akkor mozgatható, ha azt előbb kikapcsoljuk. Emez emelő kikapcsolására a kis 40 fogantyú (1. ábra) szolgál, mely a 37 emelővel a 41 rúd segélyével van kapcsolva. Ha már most a 39 emelő kiváltása után a 37 emelőt és így a 34 lánczot is a nyíl irányában előretoljuk, a 29 exczenterkorong a 22* könyökemelőt elereszti és a 30 exczenterkorong a 24* emelőre nyomást gyakorol stb. A mint a 22* könyökemelő szabaddá vált, a 65 és 58b

rúgók is működésnek indulnak (az utóbbiak azért, mert az azokra az 55 rúd által gyakorolt ellennyomás megszűnik) és a 10 kerékkel a kapcsolat megszűnik. Ha már most a 31 exczenterkorong hat