9471. lajstromszámú szabadalom • Gép élein fogazott kapcsok előállítására és ezeknek fölhasználására
- 2 -A h tövis fölött a gép állványban két d dl nyomótag van, (2—5. ábra), melyek közül a d nyomótag az előbb említett tövissel kapcsolatban a bádogdarabnak csíptető alakjában való meghajlítására és az él fogai lehajlítására szolgál, míg a d1 nyomótagnak az a föladata, hogy a kapcsokat az egyesítendő doboz-oldalfalakra erősítse. A d nyomó lapos, hüvely alakú, ebben a d1 nyomótag mozgathatóan van elhelyezve (1. az 5. ábrát), mely a c tolóka és a d és dL nyomótag vezetéke vízszintes metszetét ábrázolja. A d nyomótag vezetéke, ha azt az élek egyesítésére használjuk, nyereg alakúan ki van vágva, úgy, hogy két lejtős villaág-szerüen egymás felé hajló munkafölűlet keletkezzen. A d1 nyomótagnak a d nyomótag vezetékével szemben hátrább elhelyezett vezetéke a bádogkapocs középső részének megfelelően van alakítva. Ha a bádogdarabot a leírt módon a h tövisre húztuk, a lefelé mozgó d nyomótag munkafölűletei a bádogdarabba ütköznek és ezt a tövisre hajlítják, a kapocsnak a tövisből kiálló élein levő szögeket pedig a tövis széle mellett lehajlítják (1. a 3. és 4. ábrát.) A bádogdarab ekkor a 10. ábrán oldalnézetben és keresztmetszetben látható bádogkapocscsá alakúi. A h tövis visszafelé tolása után lefelé tovább mozgó nyomótag a bádogkapcsokat, melyek rugalmasságuk következtében a d1 nyomótag nyereg-alakú mélyedésében fogva máradnak, lefelé húzza, míg az elkészítendő kéregpapír dobozra nem ütközik, mely a géphez tartozó üllőre van szerelve. Ez az üllő két fix i i pofából és egy függélyes irányban mozgatható i1 középdarabból áll. Ekkor csak a d nyomótag mozog tovább és a bádogkapocs élein levő fogakat a papirosba nyomja, míg a mozgatható i1 üllőrész fölemelkedik és a kéregpapíron esetleg áthatolt fogakat legörbíti (1. a 2. és 11. ábrát.) Míg ez a munka végbe megy, a rács a kezdeti helyzetbe tér vissza. Ha már most a munka befejeztével a d és d1 nyomótagok ismét fölfelé mozognak, a bütykök és a hengerek, (az utóbbiak a tengelyeiken alkalmazott <j~ rúgók hatása alatt) ugyancsak a kezdeti helyzetükbe térnek vissza, és ha a tövis újból előre tolatott, a gép leírt munkafolyamata ismétlődik; a sín lefelé mozgása közben kimetszett és a rostélyra vezetett bádogdarabot a gép az előbb leirt módon a nyomótag és a tövis hatáskörébe viszi, kapocs alakban meghajlítja és az ül lön megfelelő módon elhelyezett szekrény másikélére fekteti. A két d d1 nyomótag működtetése az ismert módon a gép w szíjdob tengelyéről történik szögemelőkkel kapcsolt exczentrikus korongok segélyével, a c tolóka mozgását az egyik szögemelő az ehhez csukló segélyével kapcsolt m emelő segélyével létesíti. A tövist egy a w tengelyre ékelt exczenter korong működteti. (I. az 1. és 2. ábrát.) A rács előre mozgását n bütykök létesítik, melyek a bádogszalagot előretoló, kilincsmű segélyével mozgatott hengerek tengelyére vannak ékelve, és egy f1 lemezre hatnak, mely a ráccsal egy darabot képező f2 tolókával van egy darabból öntve. A rács visszahúzására rugók szolgálnak, melyek a tolókával kapcsolt vezető szögeken vannak megerősítve és a rács előre tolásánál megfeszülnek. Az üllő mozgatható középrészének fölemelése a k tengelyen levő bütyök szolgál, mely részleges forgását egy ezen alkalmazott k2 karról nyeri a w tengelyre ékelt exczentrikus korong közvetítésével. (1. az 1. és 11. ábrát.) Ha oly kapcsokról van szó, melyek egy síkba eső fölületek kapcsolására szolgálnak, akkor a nyomótagok, a tövis és üllő vezetékét megfelelően módosítják. A gép azonban oly módon is berendezhető, hogy a két oldalon levő fogak egymással szembe kerüljenek. Ezt úgy érjük el, hogy a 12. ábra szerint a megmunkálandó bádogot úgy vezetjük be, hogy a mozgás iránya a késekkel megfelelő hegyes szöget képezzen. Ekkor az eltolódás hossza könnyen szabályozható oly módon, hogy a két metszés által symmetrikus bádogkapcsokat nyerjünk. Ez a 13. és 14. ábrán látható. A 13. ábra a fogazott élű bádogcsíkot, a pontozott vonal a követ-
