9431. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár
- 6 — dőn már a b henger kulcslyuka a c, henger kulcslyukát egészen elhagyta (53. ábra), vagyis midőn a b henger testétől már nem lehet a v gátlókhoz férni, s így a v gátlók hosszai ki nem puhatolhatok. 12. Ha továbbá a kulcsot K1 Lx irányból ifa L3 irányba fordítjuk (55. ábra), akkor a o1 peczkek a széles üx vájatba jutottak s az x billentyű x3 tűzői által (56. ábra) benyomattak az üx vájatba a H2 IJ2 körívnek megfelelő távolságra (55. ábra), hogy U2 ütköző elől kitérhessenek, s a H2 ponttól a Hs pontig terjedő keskeny ü2 vájatba pontosan beférhessenek. így most már a kulcs a /'! szakállal és a b hengerrel akadálytalanul tovább fordítható egészen a K3 Ls irányba (57., 58. ábra) az mx px tűzőnyílások fölé, s ha most a kulcsot lenyomjuk a jh tűzőnyílás fenekére (69. ábra), akkor a kulcs a 8. és 9. ábrákban vázolt helyzetbe jut, s a kx szakái 2 tűzőüregei által (69. ábra) lenyomott q csalókák az r gátlók fölső végeit a d és e hengerek érintkezési síkjába lenyomjuk, mire a d henger a fix e hengertől szabaddá lesz és a g vezetőkar segélyével vagy a kulccsal fordítható. 13. A zár kinyitása és becsukása tehát röviden a következő (17. ábra): a G kallantyút Gx fogantyújánál fogva az I ütközőből kiemeljük, akkor az F ajtócskát Fx orránál fogva a zár tetejére fölfordítjuk, s a kulcsot a kulcslyukba bedugjuk és fordítjuk a c—d irányig, itt az nx tűzőfészekbe lenyomjuk, mire a kulcs kinyílik, s tovább fordítva k3 szakála ottmarad, b—a irányban pedig a k2 szakái észrevétlenül elmarad s az f—e irányban a kulcs megáll, itt lenyomjuk, mire a zár kinyílik és most a kulccsal a d hengert fordíthatjuk s ez által g karja gx helyzetbe jut. Becsukásnál pedig a kulccsal a d hengert visszafordítjuk, mire a g kar gx helyzetéből a g helyzetbe jut, ekkor a kulcsot fölhúzzuk, mire az r gátlók a d hengerbe visszanyomatnak s a zár csukva van. Azután a kulcsot visszafelé , fordítjuk, s kx szakála a b—a irányban a k2 szakálat fölveszi, a k2 szakái pedig c—d irányba érve, a k3 szakálat megköti, ekkor a kulcsot fölhúzzuk, mire az csukva lesz s a kulcslyukhoz fordítva, abból kihúzzuk. 14. Miután a zár nyitott állapotában a d henger a g kar által a kulcs forgatása nélkül is fordítható, tehát ha a kulcsot a kinyitott zárból kivesszük, akkor a zár becsukása a g kar által is eszközölhető, a mi vasúti zárnál igen fontos. III. A zárnak vasúti teherkocsikra 1aló alkalmazása. Erre két mód van: a zárat vagy közvetlenül a K kocsikapocs mellé az ajtóra erősítjük (60. ábra), vagy pedig nem tesszük oly magasra, mint a kocsikapocs van, hanem lejebb helyezzük a kocsi oldalára (64. ábra). 1. Az első mód szerint (59., 60. ábra) a K kocsikapcsot meghosszabbítjuk a Kx forgási tengelyen túl a K2 nyújtvánnyal s a zárat úgy helyezzük mellé, hogy a g vezetőkar L fogantyúja a K2 nyújtvány alá essék. Ha a zár be van zárva, akkor a K kocsikapcsot nem lehet kinyitni, mert K2 nyújtványa a mozdíthatlan g kar L fogantyújára támaszkodik, s így a K kapocs sem mozdítható. Ha a zárat a kulccsal kinyitjuk s a g kart a kulccsal a gx helyzetbe lefordítjuk, akkor a K kapocs fölnyitható. Ha most a kulcsot a zárból kiveszsziik, akkor a becsukáshoz nem kell kulcs, mert ha a g kart az L fogantyúnál fogva fölemeljük a K kapocs K2 nyújtványáig, vagyis a gx Ll helyzetből a g L helyzetbe, akkor a zár becsukódik, mivel a g kar fölemelésekor a d henger is együtt fordul vele s így abba az r gátlók, bepattannak, mire a zár csukva van. Ezen módnál a zár alsó részének elfödésére az f keret szolgál (59. ábra), mely a zár fölső részéhez az f2 csavarok által hozzászoríttatik; végül az L fogantyú vezetésére szolgáló if6 vájat pléhlemezzel kibéleltetik. 2. A második mód szerint (64. ábra) a zárat lehelyezzük a kocsiajtó alsó végéhez s annak g karját összeköttetésbe hozzuk a li kétkarú emeltyűvel (66. ábra), melynek fölső ca karja a K kocsikapcsot szilárdan lefogja (65. ábra) alsó karjának cf vége pe-